Nem egyértelmű

Az MSZOSZ és a VOSZ mielőbb egyeztetne a kormánnyal a távolléti díjról

Az MSZOSZ és a vállalkozók is mielőbb egyeztetnének a kormánnyal a távolléti díj számításának szabályozásáról.

2013.02.14 14:13MTI

Mindkét érdekképviseleti vezető úgy vélekedett, hogy a jelenlegi Munka törvénykönyvében rögzített szabályozás a távolléti díj kiszámítása kapcsán nem egyértelmű, de egy technikai módosítással tisztázható lenne a helyzet. 

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján megjelent módszertani segédletből - amely példákkal is illusztrálva nyújt segítséget a távolléti díj kiszámításához - a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiemeli: "számítunk és nyitottak vagyunk ugyanakkor mind a munkaadók, mind a munkavállalók visszajelzéseire az új Munka törvénykönyve gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai tekintetében, amelynek eredményeként szükség szerint sor kerülhet a törvény finomhangolására".
 
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerint a távolléti díj szabályozása "túlbonyolított, gyakorlatilag nem alkalmazható", mivel többféleképpen lehet kiszámítani a szabadságos hónapban a munkáért járó díjazást. A szakszervezeti szövetség ezért szerdán levelet küldött Czomba Sándornak, az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárának. Ebben a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) monitoring bizottságának összehívását kérik, hogy a lehető leggyorsabban tisztázható legyen a távolléti díj kérdése - ismertette az MSZOSZ elnöke. 

Pataky Péter elmondta, hogy számos gyakorlati probléma van - például hogy többféle bérszámfejtő program van -, amelyeket mielőbb rendezni kell. Ez egy technikai módosítással megoldható lenne - fűzte hozzá. Szólt arról is, hogy a kérdés mielőbbi tisztázása már csak azért is fontos, mert a szabadság egy részét a munkaadó adhatja ki. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára is úgy vélekedett, hogy nem egyértelmű a szabályozás a többféle, minden esetben más bért eredményező számítási lehetőség miatt, ezért van értelme összehívni a VKF bizottságát. 

A főtitkár szerint ebben a negyedévben sikerülhet rendezni a bizonytalanságokat. Kifejtette: a rövidebb hónapokban kivett szabadság esetén valóban rosszabbul, a hosszabbakban kivett szabadságoknál pedig jobban járhat a munkavállaló, de ezek a hatások az egyén szintjén egy-egy évben kiegyenlítik egymást. 

Dávid Ferenc felvetette azt is, hogy ha a dolgozó rosszabbul jár egy hónapban, akkor - ahol van erre forrás - a munkaadó akár egyoldalúan adhat kompenzációt, kiegészítést munkavállalójának. A főtitkár hangsúlyozta: nem helyes az a feltételezés, hogy "erre majd utazni fognak a munkáltatók", vagyis hogy "szándékosan" a rövidebb hónapokban küldik szabadságra dolgozóikat. "Ez nem így működik" - szögezte le Dávid Ferenc.

Úgy vélte, mielőbb meg kell állapodni egy egyértelmű számítási módról, amit be kell emelni a Munka törvénykönyvébe.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.