EU-csúcs

Több pénz juthat kohéziós támogatásokra az új keretköltségvetési javaslat szerint

A novemberi javaslatokhoz képest összességében több mint négymilliárd euróval több juthat kohéziós támogatásokra az Európai Unióban 2014 és 2020 között az állam- és kormányfők elé péntek hajnalban került, új uniós keretköltségvetési tervezet szerint.

2013.02.08 10:32MTI

Az MTI birtokába jutott dokumentum szerint a novemberi rendkívüli csúcson javasolt 320,1 milliárd euró helyett az EU most 324,7 milliárd eurót fordítana felzárkóztatásra. Emellett az úgynevezett kifizetési plafon is némileg magasabb a tavaly tervezettnél.
   
A javaslat - amely még korántsem a végleges dokumentum - Magyarország legelmaradottabb térségei esetében 75 helyett 85 százalékban maximálná az uniós finanszírozás arányát a támogatott projektekben, ami összességében csökkentené a magyar költségvetésre háruló terheket. Emellett a hat magyarországi felzárkózó régió számára külön 1,4 milliárd eurót is előirányoz.
   
Magyarország azt is szerette volna elérni, hogy a támogatott projektek esetében a vissza nem igényelhető forgalmi adót is be lehessen számítani a támogatott összegbe. A korábbi javaslatok ezt amiatt nem tették lehetővé, mert a forgalmi adó a tagállamok költségvetését gazdagítja, így a kohéziós támogatás egy része gyakorlatilag egyenesen az államkasszába folyhat be. A jelenlegi javaslat szerint azonban a projektek többségénél a forgalmi adót is be lehetne számítani a támogatási összegbe. Ez, valamint a magasabb uniós finanszírozási arány becslések szerint a bruttó össztermék (GDP) 0,7 százalékának megfelelő egyenlegjavulást jelenthet a magyar államháztartás számára.
   
Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára szerint ahhoz, hogy Magyarország számára elfogadható megállapodás szülessen, még további "finomhangolásra" van szükség.
   
"Még csapataink harcban állnak, alakul" - fogalmazott az államtitkár.
   
Arról is beszámolt, hogy a delegációk végül az eredetileg tervezett menetrendhez képest csütörtök délután három óra helyett, 15 órával később, péntek reggel hatkor kapták meg a javaslatot, az állam- és kormányfők pedig fél 7-kor tárgyalóasztalhoz is ültek, így nem volt sok idő a tervezet tanulmányozására. Ezért azt sem lehet biztosan tudni, hogy van-e a tagállamok között olyan, amely a több mint félnapos vajúdás után megszületett dokumentumot esetleg elfogadhatatlannak tartja. Korábban Petr Necas cseh kormányfő jelentette ki egyértelműen: vétót emel, ha követelései nem teljesülnek. Mellette David Cameron brit kormányfő is hasonló értelemben nyilatkozott.
   
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke egy péntek reggeli nyilatkozatban azt mondta, a most bejelentett javaslatot az EP szerinte nem fogadná el.
   

A javaslat az Európai Unió 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretének kötelezettségvállalási főösszegét 959,9 milliárd euróban állapítaná meg. A kohéziós fejezet mellett a foglalkoztatás növelése és a növekedés ösztönzése érdekében 125,7 milliárd eurót különítene el a versenyképesség növelésére, az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat, halászati és klímavédelmi kiadásokat tartalmazó fejezetet 373,5 milliárd euróban határozza meg, 15,7 milliárd eurót fordítana a többi között a migráció és a menekülthelyzet kezelését, a külső határok védelmét és a belbiztonságot támogató kiadásokra, 58,8 milliárd eurót az unió globális szerepvállalására, külpolitikára, humanitárius és fejlesztési segélyekre, végül pedig 61,6 milliárdot allokálna az adminisztráció, az intézményrendszer számára.
   
A kohéziós és az agrárdosszié kivételével az összes többi költségvetési fejezetben - hol kisebb, hol jelentősebb - lefaragás tapasztalható a javaslatban, és az Európai Unió történetében először fordul elő, hogy a szervezet hétéves keretköltségvetésére vonatkozó javaslat reálértéken nem növekszik, nominálisan pedig csökkentést irányoz elő a megelőző periódushoz képest: egészen pontosan - ha ebben a formában fogadnák el - a 2014 és 2020 közötti időszakban megengedett kötelezettségvállalások körülbelül 34,1 milliárd euróval maradnának el a 2007 és 2013 közötti szinttől. Az pedig a tagállamok vezetőinek végleges megállapodásából derül majd ki, hogy az állam- és kormányfők ezt a csökkentést elegendőnek, esetleg túl soknak vagy túl kevésnek tartják-e.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.