Szigorodnak a munkakörülmények

Vége a jólétnek: az EU-s hivatalnokokba is nagyot haraphat a válság

A The Wall Street Journal Europe hétvégi lapszámában azt írta: az uniós alkalmazottakat is utolérheti a válság: az Európai Bizottság (EB) a hivatalnokok fizetésének csökkentésével és munkakörülményeik szigorításával szeretné kimutatni Brüsszel együttérzését a pénzügyi problémák sújtotta "vén kontinenssel".

2011.07.29 16:55MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az eddig kiváltságosnak tartott "eurokraták" hamarosan saját bőrükön tapasztalhatják meg a görög közalkalmazottak keserveit, hiszen a reformok részei lennének a pénteken Lengyelországban első alkalommal tárgyalt 2014-2020-as költségvetésnek.
   
Az Európai Unió (EU) végrehajtói ága 5 százalékkal több forrást szeretne magának erre az időszakra - a kérés jó néhány befolyásos tagállamot felbőszített. Az uniós alkalmazottakkal kapcsolatos javaslatok is több oldalról heves ellenállásba ütköznek.

Az ajánlások között szerepel a nyugdíjkorhatár 63-ról 65 évre való növelése, a korai nyugdíjazás 55-ről 58 évre való emelése, illetve a 37,5 órás helyett a 40 órás munkahét bevezetése. Emellett nehezebb lenne bekerülni a legfelső jövedelmi kategóriákba, és 2020-ig az alkalmazottak 5 százalékától megválnának.
   
A bizottsági alkalmazottak szerint a tervezett változtatások hátterében a brüsszeli aranyéletről alkotott túlzó elképzelések állnak, és a megszorítások a minőség rovására mehetnek. Az euroszkeptikusok és egyes uniós kormányok úgy vélik, a reformok csak azt támasztják alá, hogy Brüsszel még mindig nem érti a lényeget.
   
"A bizottság javaslata egy lépés a jó irányba, de túl kevés, és túlságosan megkésett" - mondta Sian Herbert, az Open Europe euroszkeptikus angol kutatóintézet elemzője. "A bizottság túl sokáig működött futószalagként, nyugdíjig tartó állásokkal kecsegtetve alkalmazottait... Ennek az egész kultúrának változnia kell."
   
A reformok az Európai Központi Bankot (EKB) leszámítva minden uniós intézmény tisztségviselőjére vonatkoznának. Június 29-ei közleményében a bizottság azt állította, hogy a változásokkal 1 milliárd eurót lehetne spórolni, és meg lehetne mutatni a világnak, hogy az EU végrehajtói intézményét nem hagyják hidegen az egyebütt zajló fejlemények.

Az ajánlás alapjául a 2004-es reformok szolgálnak, amelyekkel az Európai Bizottság bevallása szerint 3 milliárd eurót sikerült megtakarítani. Ma az EU 55 ezer hivatalnokának fizetése és egyéb juttatásai évente 4 milliárd euróra, a brüsszeli költségvetés mintegy 3 százalékára rúgnak.

Az alkalmazottak természetesen elégedetlenek: szerintük nem nekik kellene fizetni a bankárok és politikusok okozta gazdasági válságért, valamint elegük van abból, hogy mindig Brüsszelt okolják Európa nyavalyái miatt. "Nem igazságos, hogy mindig az uniós intézményeket használják bűnbaknak" - méltatlankodott Peter Kempen, az USF brit szakszervezet főtitkára.
   
Tisztségviselők azt is kiemelték, hogy a kevesebb juttatást élvező, ideiglenes szerződéssel rendelkező alkalmazottak aránya 2004 óta nulla közeléből 20 százalékra nőtt, valamint a különadók is emelkedtek. Emellett azt sem mulasztják el megjegyezni, hogy az 55 ezer dolgozó alig több, mint a párizsi önkormányzatoknál dolgozó 50 ezer alkalmazott, holott az EU népessége legalább 250-szerese a francia fővárosénak.
   
A kedvezőtlenebb munkafeltételek a jelentkezők számának csökkenésén is észrevehetőek. Idén 315 uniós állásra 41708-an adták be életrajzukat , míg tavaly 308 pozíciót 51639-en pályáztak meg.
   
Ennek ellenére sokak számára Brüsszel még mindig álmaik netovábbja. A bizottság állandó munkatársainak negyede több mint 110 ezer eurót keres évente, az átlag valahol 67 ezer és 75 ezer euró éves jövedelem körül van. Igaz, hogy az ez után fizetendő személyi jövedelemadó, illetve nyugdíjjárulék meglehetősen magas, de a kiegészítő juttatások képében érkező kárpótlás bőséges. Emellett az uniós tisztségviselőknek eddig fizetéseik befagyasztását is sikerült megúszni, s a munkahét maximum 42 órás lehet.
   
"Brüsszel a hivatalnokok krémjének maga a mennyország" - mondta Pirko Ruohonen-Lerner, az Igazi Finnek pártjának képviselője.
   
Eközben máshol nem ilyen rózsás a helyzet. Görögországban befagyasztották a nyugdíjakat, a közalkalmazottak fizetése pedig átlagosan a negyedével csökkent. Az ír kormány csökkentette a közszférában dolgozók nyugdíját, és különadót vetett ki az itt dolgozó 310 ezer emberre. A briteknél a legtöbb közalkalmazottnak két évre befagyasztották a fizetését, és már a nyugdíjakat is célba vették.
   
Néhány uniós alkalmazott titokban elismerte, hogy adódhatnak problémák. Egy tisztségviselő szerint a biztosok váltásánál számos igencsak jól fizetett hivatalnok akár hónapokig is ellébecolhat különösebb teendő nélkül. Ugyanakkor rengetegen vannak olyanok is, akik keményen megdolgoznak fizetésükért.
   
A reformokról szóló tárgyalások megkezdése előtt Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és öt másik állam komoly áldozatokat követelt Brüsszeltől.

"Biztosítanunk kell, hogy minden kiadás esetén érték és pénz cseréljen gazdát... ezért komoly szükség van a fizetések, nyugdíjak és juttatások csökkentésére" - állt az Európai Bizottságnak címzett levélben.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.