A végtelenbe, és tovább

Elhagyta holdkörüli pályáját a kínai szonda

A kínai holdra szállást előkészítő folyamat újabb állomásaként csütörtökön megkezdte eltávolodását a holdkörüli pályájáról és irányt vett a világűrbe Kína második holdszondája a Csang'o-2 (Chang'e-2) - közölték kínai kutatók.

2011.06.09 18:55MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Földtől mintegy másfélmillió kilométerre lévő szonda helyi idő szerint délután 5 óra 10 perckor kezdte meg a manővert, miután hat hónapos küldetését befejezve április elsejéig elvégezte valamennyi alapfeladatát - tudatták a nemzetvédelmi kutatásokat felügyelő hivatal illetékesei.

A kutatók úgy döntöttek, hogy az űrjárművet további megfigyelésekre használják, mivel az űrszonda még rendelkezik tartalék üzemanyaggal. Korábban már tudni lehetett, hogy a holdszonda 134 millió dolláros programjába "belefér" még vagy egy bolygóközi út a kínai vezérlőrendszerek próbájául, vagy pedig ugyancsak tesztként: egy, a Föld közelébe vezető út. A 2010 október elsején felbocsátott Csang'o-2 nagyfelbontású felvételeket készített a Hold felszíni részleteiről, különösen is a Szivárvány-öbölről, ami a tervek szerint a következő kínai holdszonda leszállóhelye lesz. A sorban következő Csang'o-3 önjáró szonda prototípusa már készen van, űrbe juttatására, illetve a leszállóegység landolására valószínűleg még 2013 előtt sor fog kerülni. Másfél méter magas, kétszáz kilogramm tömegű holdjárója vélhetően több hónapig végez majd kutatásokat, talajelemzéseket.

A kínai Hold-program részeként 2008-ban a Sencsou-7-tel (Shenzhou) három kínai űrhajós hajtott végre űrutazást, egyikük űrsétát is tett. A három szakaszra osztott program szerint még 2017 előtt egy újabb lépés lesz majd a Holdról származó minták begyűjtése, majd 2024 körül mindezt a kínai űrhajós holdra szállása követné.

Kína a Szovjetunió és az Egyesült Államok után a világon a harmadik ország, amely saját fejlesztésű űreszközzel embert küldött a világűrbe.

Az első kínai űrhajós, Jang Li-vej (Yang Liwei) volt, a Sencsou-5 űrhajón utazott 2003-ban. A kínai holdkutatás célja többirányú: a tudományos, nemzetgazdasági és nemzetvédelmi szempontokon túl Kína bizonyítani szeretné, hogy magas technikai és technológiai háttérrel rendelkezik, korszerű rakéták előállítására, piacképes műholdak gyártására és felbocsátására képes.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.