Biztos, mint a feketelyuk

Stephen Hawking szerint nincs Mennyország

Stephen Hawking, világhírű fizikus, közismert tudós szerint nem létezik élet a halál után, az eltávozókra nem vár semmilyen Mennyország. Igaz, ez azt jelenti, hogy Pokol sincsen.

2011.05.16 11:35Szilágyi Szabolcs - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A jelenleg 69 éves elméleti fizikus és űrkutató közismert - nem csak áttörő erejű kutatásairól és megállapításairól, hanem gyógyíthatatlan, mozgását súlyos mértékben korlátozó betegségéről is. 21 éves korában diagnosztizáltak nála motoros neuronbetegséget; „Az idő rövid története” című könyv alkotójáról akkoriban azt gondolták, hogy a kór hamarosan végez vele. Ám Hawking elképesztő élni akarása és tudásvágya életben tartotta, az azóta eltelt időt pedig kutatási témáinak szentelte. A kozmológia és a kvantumgravitáció terén maradandót alkotó professzornak köszönhető például, hogy többet tudunk a fekete lyukak létezéséről, természetéről, de a globális klímaváltozás kapcsán is többször hangot adott véleményének.

A brit The Guardian a múlt hétvégén készített interjút Hawkinggal, melynek során a kutató megosztotta életről és halálról való gondolatait a nyilvánossággal. Elképzelése szerint a halál beálltát követően semmilyen folytatás nem létezik, éppen ezért őszintén hisz abban, hogy az embereknek még életükben kell maradandót alkotniuk, saját idejüket arra használniuk, hogy jó életet éljenek.
 
"Az elmúlt 49 évben a korai halál bekövetkeztének árnyékában éltem. Nem félek a haláltól, de nem is sietek elérni azt. Annyi minden más tennivalóm van még." - nyilatkozta az angol tudós, aki a témán elindulva kifejtette véleményét az emberek túlvilággal kapcsolatos eszméiről is. "Úgy tekintek az agyra, mint egy számítógépre, mely leáll, ha valamelyik eleme meghibásodik. Nincs Mennyország vagy Túlvilág a tönkrement számítógépeknek; ez csupán tündérmese, amivel a sötéttől félő emberek nyugtatják magukat."

A fentiek ellenére Hawking hisz a teremtéstörténetben, igaz, annak tudományos változatában. Érvelése szerint a korai univerzumban apró kvantumingadozások vezettek a galaxisok, csillagok, és végső soron az emberi élet létrejöttéhez. Ugyanakkor egyfajta istent, felsőbb hatalmat ő is elismer. „A kérdés az, hogy az univerzum létrejötte Isten általunk nem érthető okokból történt választásának köszönhetően jött létre, vagy a tudomány törvényei határozták meg a folyamatot? Hitem szerint ez utóbbi. De ha szeretnénk, akkor a tudomány törvényeit hívhatjuk „Istennek”. Viszont ez nem egyfajta személyes Isten, akivel találkozni lehet, akinek kérdéseket tehetnénk fel.”
 
Legutóbbi, az „A nagy terv” című könyvében Hawking professzor állítja, hogy semmilyen isteni erőre nincsen szükség az univerzum születésének megmagyarázásához. Ezzel ismét kivívta a vallási vezetők rosszallását, ám ezzel a brit tudós nem törődik. 2009-es amerikai körútján tovább romló egészségügyi állapotának stabilizálódását követően folytatja kutatói tevékenységét a Cambridge-i Egyetem tanszékén.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.