Túl messze voltak a maradványok a folyótól

Nagyobbak, fejlettebbek voltak az indián települések, mint gondoltuk

A korábbi tudományos feltételezésekkel ellentétben valószínűleg sokkal nagyobbak és jóval fejlettebbek voltak azok az indián települések, amelyek még a Kolumbusz előtti időkben léteztek az amazonasi esőerdőkben - derült ki a legújabb régészeti felfedezésekből.

2010.12.05 10:35MTI - Fotó: archaeologydaily - ancient-tides.com
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Göteborgi Egyetem régészei és brazil kollégáik nagyjából kilencven település maradványait fedezték fel az Amazonas Brazíliához tartozó részén elterülő Santarém városától délre eső területeken.

"A legmeglepőbb dolog, hogy ezeknek a településeknek a legtöbbje nagyon messze helyezkedett el a folyótól, és az esőerdők olyan részein voltak, amelyek ma már gyéren lakottak" - mondta el Per Stenborg, az egyetem történelem tanszékének munkatársa, aki a svéd szakemberek vezetője volt a nyári kutatás során.

A régészek eddig úgy vélték, hogy ezek a belső területek az európaiak 16-17. századi megérkezése előtt is ugyan olyan ritkán lakottak voltak, mint manapság - olvasható az archeologica.com régészeti hírportálon.

Ennek a feltételezésnek az egyik oka, hogy az itteni földek általában terméketlenek voltak, a másik pedig, hogy mivel nagyon távol estek a főbb vízforrásoktól, ezért a száraz időszakokban csak nagyon korlátozott volt a vízhez való hozzájutás lehetősége.

Fotó: ancient-tides.blogspot.com

Ezért mindig is nagy rejtélyt jelentett, hogy a spanyol Francisco de Orellanától származó legkorábbi történelmi beszámolók, amelyek az 1541-42-es évekre nyúlnak vissza, miért úgy festik le az Amazonas-folyó környékét, mint egy sűrűn lakott régiót, ahol a "városok" nem csupán a folyótól távol, de egészen a szárazföld belsejében helyezkedtek el.

A legújabb felfedezések valószínűleg választ adhatnak a kérdésre. A régészek ugyanis termékeny talajokra bukkantak az egyébként haszontalan földterületek környékén.

Ez az úgynevezett "amazóniai fekete föld", amelyet nem a természet alkotott, hanem emberi kéz művelt meg. "Ugyanilyen nagy jelentősége van azoknak az olykor száz méter átmérőjű talaj mélyedéseknek is, amelyeket számtalan település mellett találtunk. Ezek valószínűleg azoknak a vízgyűjtőknek a nyomai, amelyek a száraz periódusok vízellátását biztosították" - mondta Stenborg.

Úgy tűnik, hogy az új régészeti felfedezések nem csupán Orellana utazásának feljegyzéseit támasztják alá, hanem azt is, hogy az Amazonas e térségében élő amerikai indiánoknak sikerült olyan túlélési technikákat kifejleszteniük, amelyek segítségével megbirkózhattak a szárazföld belső területein mostoha uralkodó környezeti tényezőkkel.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.