Több évre lehűlhet a levegő

Búcsút inthetünk az idei nyárnak a hamufelhő miatt?

Komoly gazdasági következményei lehetnek a mostani hamu és gázfelhőknek, amelyek az izlandi tűzhányóból származnak. Német szakértők szerint amennyiben folytatódik az izlandi vulkán kitörése, annyi hamu kerülhet a légkörbe, hogy az idén gyakorlatilag nem lesz nyár.

2010.04.16 17:34Világtudomány
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Die Welt szerint ez akkor következik be, ha a következő hetekben folyamatos lesz a hamueső. 1783-ban sokkal szörnyűbb dolog történ, az izlandi Laki vulkán mérges gázfelhőt okádott, amely halált és pusztulást hozott. Izlandon 50 ezer ember, az akkori lakosság ötöde vesztette életét, és a felhő eljutott Európába is.

Haszonállatok százezrei hullottak el a földeken, és a levegő mérges gázokkal teli párával telítődött, hányást, fejfájást okozva hónapokon át. A gáz és hamufátyol blokkolta a napsugárzást, aminek nyomán több évre lehűlt az idő, az átlaghőmérséklet világszerte egy fokot csökkent.

Ilyen mértékű pusztításra nem kell számítani, vélik a szakértők, de azt nem tudni, az Eyjafjallajökull kitörése meddig tart és mekkora a gázok utánpótlása. A vulkán decemberben egy kisebb földrengéssel „ébredt”, majd márciusban következett be az első kitörés. Az ismert kitörések között az egyik leghíresebb, és némileg hasonló jellegű volt az indonéziai Tambora vulkán kitörése csaknem 200 éve.

A Tambora eredetileg körülbelül 4000 méter magas hegy volt (jelenleg 2851 m), Jávától keletre, a Sumbawa-sziget északi oldalán. A Tambora az újjáéledés első jeleit 1812-ben mutatta. A hegy tetőrésze fölött sötét felhő emelkedett fel a magasba, s a következő hónapok folyamán a felhő egyre sűrűbb és átlátszatlanabb lett. Ezzel egyidejűleg növekedett a robbanások hangereje is.

Mindazonáltal nagy kitörésre ekkor még nem került sor. Három év telt el viszonylagos „nyugalomban” anélkül, hogy a környező területek lakossága túlságosan is tartott volna egy nagyobb kataklizma lehetőségétől. 1815. április 5-én azonban irtózatos detonációk riasztották fel Sumbawa lakosságát. A robbanásokat 1400 kilométeres körzetben lehetett hallani. Csakhamar megkezdődött az első hamuszórás, amely Kelet-Jáva nagy részét elborította. A kutatók az április 5-től 10-ig terjedő időszakot a nagy kitörés „bevezető fázisának” nevezik.

Április 10-én, a bevezető fázis záró, és a kitörés bevezető akkordjaként a hegy csúcsától három tűzoszlop emelkedett fel. Rövid idővel később már az egész vulkán lángolni látszott. A robbanások hangját már a Szumátrán lévő Benkulenben, a Tamborától 1775 kilométernyire is hallották. A vulkáni hegy április 11-én összeomlott.

A horzsakő- és finom porréteg vastagsága a tűzhányó lábánál 120 centiméter, Sumbawa nyugati részén, a Tamborától 200 kilométernyire 60, Kelet-Jáván, 400 kilométer távolságban pedig 23 centiméter volt. A globális hatás következtében a járványok és éhínségek miatt (Európában is) több tízezren haltak meg a kitörés utáni időkben.

A vulkáni kitörésből származó és a légkörbe került por, kén és széndioxid az éghajlat lehűlését eredményezte, az északi féltekén 1816-ra „nyár nélküli évet” eredményezett (júliusban is havazott Angliában).

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.