Kornis Mihály: máig traumatizált a társadalom

Húsz éve váltották le Kádár Jánost

A Kádár-rendszer máig traumatizálta a magyar társadalmat, és csak a rendszerváltás után született új nemzedékekben bízhatunk - mondta Kornis Mihály drámaíró az MTI érdeklődésére annak kapcsán, hogy 20 éve, 1989. május 8-án mentette fel Kádár Jánost pártelnöki tisztségéből és KB-tagságából az MSZMP Központi Bizottsága

2009.05.08 06:32MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Kádár János nem sokkal korábban a Központi Bizottság előtt zavart lelkiállapotban drámai hangvételű önkritikus beszédet mondott, melyben szólt az 1956-tal, illetve Nagy Imrével kapcsolatos személyes felelősségéről.

Kornis Mihály drámaíró szerint a beszéd valódi történeti jelentősége egyfelől az, hogy Kádár János mindmáig az egyetlen a régi vezetők közül, aki kísérletet tett arra, hogy magyarázatot adjon tetteire. Mások azóta sem voltak képesek ilyen őszinte, a lelkifurdalást, bűntudatot is felmutató nyilvános megszólalásra.

Másfelől nemcsak Kádár személye, hanem a kádárizmus is jól tetten érhető ebben a beszédben, az a bizonyos értelemben sikeres politikai rendszer, amely ugyanakkor tragikus belső hazugságokra épült. Kornis Mihály szerint a magyar közvéleményben feldolgozatlan probléma maradt az az 1956 utáni abszurd helyzet, amelyben egy egész ország kényszerült arra, hogy az ellenkezőjét mondja annak, amit nem sokkal korábban, a forradalom napjaiban vallott.

Drámai csomópont ez a beszéd abból a szempontból is, hogy felmutatja Kádár János példaszerű történetét: miképp lett egy tehetséges ember - abban a hiszemben, hogy a nép érdekében cselekszik -, árulóvá.

Persze felmerülhet a kérdés, hogy volt-e más alternatíva, de Nagy Imre, Maléter Pál és a többi mártír sorsa választ ad erre a kérdésre. "Meggyőződésem, hogy másképp alakult volna Magyarország történelme, ha többen lettek volna azok, akik szembeszállnak a hazugsággal és a túlerővel" - mondta Kornis Mihály.

A történelem, a túlerő által ránk kényszerített hazugságokból egy feldolgozatlan társadalmi trauma alakult ki, és a következő nemzedékek már nem is tudják, hogy mi az, amit elfojtottak, csak viszik tovább szüleik ellenséges indulatait, traumatizáltságát. Korrupcióra hajlamos társadalom jött létre, amely elhiszi és nap mint nap meg is tapasztalja, hogy összeköttetésekkel, baksissal mindent el lehet intézni. A hazudozás a közéletben mindennapi gyakorlattá vált.

A közéletben és az utcán tombolnak a féktelen indulatok és mindent behálóznak az erkölcstelen számítások. Mindez máig nem vált a közbeszéd egyik központi témájává, a szembenézés elmaradt, "toljuk magunk előtt a romokat" - fogalmazott az író.

Csak a kádárizmus megértéséből következhet a jelen problémáinak felismerése és megoldása. Kádár János húsz éve tétova, sikertelen kísérletet tett a tisztázásra, ugyanezt a nép és a többi vezető elmulasztotta megtenni, vagy nosztalgiáznak, vagy pártpolitikai alapon kisajátítják a múltat - vélekedett Kornis Mihály.

Be kellene fejezni a gyűlölködés politikáját! Fel kellene mérni, hogy az emberek többsége volt már jobb- és baloldalon is egyaránt, volt már áldozata mind a két oldalnak.

Példát vehetnénk Dél-Afrikáról, ahol Nelson Mandela kezdeményezésére társadalmi béketárgyalások folytak, és mindenki megvallhatta mindazt, amitől szenved. De a lengyel vagy német példa is követendő abból a szempontból, hogy ezekben az országokban erős a társadalom közösségi morálja, az összetartozás-tudat - mondta az író.

A kádárizmus káros örökségéhez tartozik a karizmatikus politikus iránti igény, aki a mindenható és mindentudó hatalom megtestesítőjeként megoldja helyettünk a problémákat, holott civil, alulról jövő kezdeményezésekből kialakuló társadalmi konszenzusra lenne szükség. A közeljövőben nem lehet bízni, csak abban, hogy egyszer a mai 20-30 évesek is belépnek a politikába és közéleti szerepeket vállalnak.

Akiknek már a rendszerváltás is történelem, azok fogják nem is annyira megoldani, mint inkább meghaladni a XX., sőt XIX. századi diskurzusokat, vitákat, ellenségeskedéseket, hogy végre a valódi XXI. századi problémákra, a globalizáció, a környezetszennyezés, vagy a fenntartható fejlődés kérdéseire összpontosíthassuk energiánkat - mondta Kornis Mihály.

Az író 1996-ban a Beszélőben közölt tanulmányt Kádár János utolsó, 1989. április 12-i beszédéről, majd monodrámát írt belőle, előadásokat tartott róla, melyek alapján film és könyv is készült.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.