Tudomány
Megtalálhatták a Föld legöregebb növényeit
A kövületek vörös algákra hasonlítanak és az India középső részén lévő Sitrakut nevű üledékes, foszfátban gazdag lelőhelyen találtak rájuk.
2017.03.16 08:29MTIA Föld legöregebb növényei lehetnek azok az Indiában feltárt 1,6 milliárd éves fosszíliák, amelyek felfedezése azt jelzi, hogy a fejlett többsejtű élet az eddig feltételezettnél jóval korábban alakult ki a Földön.
A kövületek vörös algákra hasonlítanak és az India középső részén lévő Sitrakut nevű üledékes, foszfátban gazdag lelőhelyen találtak rájuk a PLOS Biology folyóiratban megjelent tanulmány szerint.
Az eddig ismert legrégibb vörös algák 1,2 milliárd évesek voltak, Kanada Északi-sarkvidékén találták őket. A tanulmány készítői szerint két algatípusról van szó, az egyik fosszília fonalszerű, a másiknak komplex vaskos szerkezete van.
A kutatók szerint a fosszíliákban megőrződött sejtstruktúrák és alakjuk megegyezik a vörös algáéval, a primitív növény ma tengeri környezetben, például korallzátonyoknál él, de édesvízi környezetben is megtalálható. Az egyik legismertebb vörös alga a nori, amely a japán nemzeti étel, a szusi egyik összetevője.
“1,6 milliárd éve akár ehettünk volna szusit” – viccelődött Therese Sallstedt, a Svéd Természettudományi Múzeum biológusa, aki segített a tanulmány elkészítésében. A Föld körülbelül 4,5 milliárd éve formálódott. Bizonyíték van arra, hogy az élet először tengeri baktérium formájában mintegy 3,7-4,2 milliárd éve jelent meg rajta. Jóval később jelentek meg a növények és az állatok. A többsejtű eukarióta szervezetek mintegy 600 millió éve jelentek meg.
“A növényeknek kulcsszerepük volt a Földi élet megjelenésében, is most bemutatjuk, hogy a növények jóval korábban jelentek meg, mint amiről eddig tudomásunk volt, és ami hatással vannak annak helye megítélésére, mikor alakultak ki a fejlett életformák” – hangoztatta Sallstedt.
“Nem lehetünk száz százalékig biztosak ezen ősi anyag tekintetében, mivel nincsenek DNS-maradványok, de a jellemezői elég jól egyeznek a vörös algák morfológiájával és szerkezetével” – tette hozzá Stefan Bengston professzor, a tanulmány szerzője.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 21:30 KSH: márciusban 6413 gyermek született, 10 524 ember halt meg
- 20:13 Működő gyermekvédelem létrehozását követelte demonstráción Magyar Péter
- 19:01 EM-NGM: indul az otthonfelújítási program felhívástervezetének társadalmi egyeztetése
- 18:57 Szijjártó Péter: a világ elképesztő mennyiségű áramigény-növekedéssel néz szembe
- 17:55 Orbán-Wilders találkozó: a magyar EU-elnökség nagy hangsúlyt helyez majd a határvédelemre
- 16:54 Aláírták az Operaház új kollektív szerződését
- 15:15 Az iPhone eladások zuhanórepülésbe kezdtek Kínában
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06