Kutatás

Betegségeket adhatott át a modern ember a Neander-völgyinek

Gyomorfekély, galandféreg, herpesz is hozzájárulhatott az ősember kihalásához.

_{2016.04.13 09:58ma.hu}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Kutatók friss eredmények birtokában úgy vélik, hogy az Európában élt Neander-völgyieket az Afrikából több hullámban kiáramló, anatómiailag modern ember különféle kórokkal fertőzhette meg. Mivel mindkettő homininafaj volt, a kórokozókat könnyebben elkaphatták egymástól, ami végezetül hozzájárulhatott a Neander-völgyi kihalásához - írja a hirado.hu a Discovery News-ra hivatkozva.

A Cambridge-i Egyetem és az Oxford Brookes Egyetem kutatói ősi csontokból származó DNS-re és kórokozó genomokra építő kutatásokat vizsgáltak át, és arra a következtetésre jutottak, hogy bizonyos fertőző betegségek valószínűleg a véltnél több ezer évvel idősebbek.

Bizonyítékunk van már arra nézve, hogy őseink keveredtek a Neander-völgyiekkel, és betegségekhez köthető géneket cseréltek egymással, sőt az utóbbi években arra is fény derült, hogy a vírusok más homininákból eljutottak az emberekbe, még Afrikában.

Ezért a kutatók úgy vélik, logikus azt feltételezni, hogy a Homo sapiens is átadhatott kórokat a Neander-völgyinek, és ha ténylegesen sor került légyottokra, akkor valószínűleg meg is tette.

_{Számítógépes grafika egy Neander-völgyi ősember és a mai ember csontvázáról. /Fotó: Horst Ossinger/}

Charlotte Houldcroft, a Cambridge-i Egyetem kutatója szerint az emberek által valószínűleg átadott fertőzések többsége – úgymint galandféreg, tuberkulózis, gyomorfekély és herpeszek – krónikus betegség volt, ami gyengítette a vadászó-gyűjtögető rokonokat, ezáltal nehezítette táplálékszerzésüket és hozzájárulhatott kihalásukhoz.

Az American Journal of Physical Anthropology folyóiratban közölt friss tanulmányban leírják, a genetikai adatok szerint sok fertőző betegség az emberekkel és őseikkel együtt fejlődött több tízezer - millió éven át.

A fertőző kórokkal kapcsolatos hipotézis úgy tartja, hogy azok mintegy 8000 éve, a gazdálkodás kezdetén indultak robbanásszerű fejlődésnek, amikor az egyre sűrűbb és kevésbé mobilis emberi populációk együtt éltek a háziállatokkal, ami tökéletes környezetet teremtett a betegségek terjedésének.

A kutatók szerint viszont a friss bizonyítékok azt sugallják, hogy a kóroknak sokkal hosszabb, a gazdálkodás korát megelőző, úgymond „tesztidőszaka” volt.

_Wikipédia

Sőt, sok betegség, amelyről hagyományosan azt tartották, hogy az állatokról terjedt az emberre (zoonózis), mint például a tuberkulózis, valójában elsőként az emberek által jutott el a háziállatokhoz.

Houldcroft szerint egyre több bizonyítékot találnak rá, hogy a gazdálkodás hajnalán betegségeket kiváltó sok kórokozó valószínű ősei a környezetben jelenlévő baktériumok lehettek, és kezdetben az emberek adták át őket az állatoknak.

A vadászó-gyűjtögetők kis csoportokban éltek, a Neander-völgyiek csapatai 15-30 egyént számláltak, vagyis időszakosan kirobbanhattak járványok, de nem tudtak nagyon elterjedni. Amint viszont kialakult a gazdálkodó létforma, ezek a kórok tökéletes környezetet találhattak volna maguknak a robbanásszerű terjedéshez, de ekkor már régen jelen voltak - magyarázza a kutató.

Egyelőre nem találtak szilárd bizonyítékot a fertőző kórok átadására modern ember és Neander-völgyi között, viszont figyelembe véve az időbeli és földrajzi átfedést, valamint a keveredés bizonyítékait, a kutatók szerint teljességgel elképzelhető egy ilyen forgatókönyv.

A Neander-völgyiek adaptálódhattak az európai környezetükben előforduló kórokhoz. Bizonyíték van arra is, hogy az emberek előnyt kovácsoltak a keveredéssel érkező bizonyos genetikai komponensekből, amelyek többek között védelmet nyújtottak a bakteriális szepszis – elfertőződött sebekből kiinduló vérmérgezés – bizonyos típusaival, illetve a szibériai erdőségekben megtalálható kullancsoktól elkapott agyvelőgyulladással szemben.

_{Lándzsával vadászó mai ember (Homo sapiens) élethű modellje a Magyar Természettudományi Múzeumban 2011-ben. (MTI Fotó: Manek Attila)}

A modern ember viszont az afrikai kórokhoz adaptálódott, amelyeket kivándorlásai során magával hurcolhatott Európába és Ázsiába. A tanulmányban a kutatók megemlítik a Helicobacter pylorit - ez a baktérium általában gyomorfekélyt vált ki -, mint elsődleges jelöltjüket olyan kórokozóra, amit az ember adhatott át rokonának.

A becslések szerint 88-116 ezer évvel ezelőtt fertőzhette meg az embereket Afrikában, és 52 ezer évvel ezelőtt érkezett meg Európába. A legfrissebb bizonyítékok szerint a Neander-völgyiek 40 ezer éve haltak ki.

Egy másik jelölt a 2-es típusú herpes simplex, ez a vírus nemi herpeszt okoz. Génállományában találtak olyan támpontokat, amelyek azt sejtetik, hogy 1,6 millió évvel ezelőtt kapták el az emberek Afrikában egy másik, jelenleg még ismeretlen homininafajtól, amely pedig a csimpánzoktól „szerezte” meg.

A legfrissebb elméletek a Neander-völgyiek kihalásának okáról többek között felölelik a klímaváltozást, és az emberek korai szövetségét a farkasokkal, ami a tápláléklánc átalakulásához vezetett. A szerzők szerint sokkal valószínűbb, hogy különféle tényezők együttesen váltották ki eltűnését, és egyre több bizonyíték utal rá, hogy a betegségek terjedése ezek egyike lehetett.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter