Ünnep

Kína harminc éve vizsgálódik az Antarktiszon

Kína kereken három évtizedes antarktiszi jelenlétét készül megünnepelni és egy újabb állandó kutatóállomás létesítésével üzeni: folytatni kívánja vizsgálódásait, megfigyeléseit és kísérleteit a térségben.

2015.02.18 19:58MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Nagy Fal névre keresztelt első kínai kutatóállomást 1985. február 20-án nyitották meg a György király-szigeten, a kontinens északi részén.

A Hszinhua hírügynökség évfordulós összefoglalójában emlékeztet rá, hogy a nyugatiak már 1820-ban megjelentek az Antarktiszon, Kína csak 75 évvel azután érkezett, hogy az első ázsiai ország, Japán is megvetette a lábát ott.

Történészek mindazonáltal lehetségesnek tartják, hogy a kínai tengeri flotta járt a környéken 1421-1422 táján, amikor a Falkland (Malvina)-szigeteket is felkereste. Kína jelenleg szolgálatot teljesítő, 281 tagú expedíciója, sorrendben a 31. Vélhetően ez az egyik legnagyobb létszámú csapat, amely a déli sarkvidéken tevékenykedik.

Feladata például a kínai fejlesztésű Pejtou (Iránytű) műholdas navigációs rendszernek egy bázis megépítése, egy új, merevszárnyú repülőgépeket kiszolgáló leszállópálya helyének kiválasztása, egy csillagászati távcső felszerelése, és térképészeti felmérések elvégzése.

A kutatók már befejezték a tervezett ötödik kínai állomás helyszínének bevizsgálását is. A bázist a kontinens keleti részén, Viktória-földön állítják föl még idén.A kínai kutatócsoport a 30. évforduló alkalmából üvegházzal "lepte meg magát", amit már be is ültettek húszféle zöldséggel.

Kína alig több mint egy éve nyitotta meg negyedik kutatóállomását, a tengerszint feletti 2600 méteres magasságban, ahol az antarktiszi nyár időszakában, december és március között húsz ember dolgozhat. A komplexumhoz egy kifutópálya is épült, amely speciális, merevszárnyú repülőgépek le- és felszállását teszi lehetővé.

Ezen az új állomáson a klímaváltozással kapcsolatos méréseket végeznek, a jégtakaró alatti földtani fejlődést, a gleccsereket, a földmágnesességet és az Antarktisz légkörét figyelik meg. Kína második kutatóállomása négy évvel követte az elsőt, a harmadik pedig, a 25. kínai expedíció során 2009-ben épült meg az Antarktisz legmagasabb pontjától, a Dome Argustól alig több mint hét kilométerre.

A Nagy Fal-kutatóbázist manapság már turistalátványosságként is felkeresik. Tavaly egy több mint százfős turistacsoport is meglátogatta, de a beszámolók szerint ekkora létszám befogadására a hely alkalmatlannak bizonyult. Az Antarktiszt az 1959-ben megkötött Antarktisz-egyezmény védi, amelyhez Kína 1983-ban csatlakozott.

A megállapodás rögzíti, hogy a Déli-sarkvidéken bármely ország létesíthet tudományos kutatóállomást, azonban tilos a kontinens ásványi kincseinek kitermelése, hulladékok tárolása és bárminemű katonai tevékenység. Jelenleg mintegy harminc országnak - köztük az Egyesült Államoknak, Oroszországnak, Ausztráliának, Nagy-Britanniának, Franciaországnak és Argentínának - van állandó kutatóállomása a kontinensen.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.