67P/Csurjumov-Geraszimenko

Baj van az üstökösön, a Philae hajnalban elhallgatott!

Nap mint nap jön új információ az európai Rosetta üstökösszonda leszállóegységéről. A Philae azonban szombat hajnalban elhallgatott.

2014.11.15 09:23ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

November 15-én (szombaton) magyar idő szerint 1:36-kor elhallgatott a rádiókapcsolat, a Philae lemerült – nem sokkal azelőtt, hogy az adattovábbításra rendelkezésre álló ideje amúgy is lejárt volna. Szerencsére előtte még a Földre tudta küldeni a teljes első programfázis mérési adatait, köztük a fúrás sikerének megerősítését.

Még nincs kizárva, hogy a hibernációjából később felébred, ha elegendő napfény jutna a napelemeire - írja az Űrvilág.hu. Ennek elősegítésére a földi irányítók olyan parancsot küldtek neki, amivel a testét elfordítva talán nagyobb napelemfelületet ér majd a fény. Később derül ki, hogy sikerre jártak-e.

A Philae szerda óta tartózkodik a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökös magján. Az űrtörténelmi manőver során először kiderült, hogy amíg a Földön a leszállás sikerét ünnepeltük, addig a Philae már újra a világűrben volt, visszapattanva az eredetileg megcélzott leszállóhelyéről. Végül mintegy 1 kilométerrel arrébb állapodott meg. Az űreszköz helyzete sajnos nem kedvező, oldala felé dőlt. Kezdetben úgy vélték, a háromból csak két lába érte a talajt, a következő elemzések azonban azt mondták, mindhárom leér, a panorámaképen az ég sötétjének hitt folt valójában egy árnyékos rész volt a felszínen. Mivel rögzíteni sem sikerült, így az idő túlnyomó része alatt árnyékban levő napelemeit nem érte elegendő napfény az akkumulátorok töltéséhez, a leállás borítékolható volt.

A Philae ennek ellenére küldött már képeket, fedélzeti műszereinek többsége sikeresen megkezdte az értékes mérési adatok gyűjtését. A nehézségek ellenére a Rosetta leszállóegységének eddigi működését sikerként értékeli a szakma. Külön öröm, hogy a meghatározó magyar közreműködéssel épült energia-ellátó rendszer és a hibatoleráns fedélzeti adatgyűjtő számítógép is jól működött. Sikeresen megtörtént a felszíni hőmérséklet és a talaj mechanikai tulajdonságainak mérésére alkalmas berendezést (Multi-Purpose Sensors for Surface and Subsurface Science, MUPUS) és az üstökösmag felszíni anyagának összetételt elemző alfarészecske- és röntgenspektrométert (Alpha Proton X-ray Spectrometer, APXS) tartalmazó karok kieresztése is. A fentiek miatt szinte az idővel versenyfutásban aktiválták az SD2 (Sample and Distribution Device) berendezést is, amely mintát vett a felszín alatt 25 cm-es mélységből.

A Philae műszerei. Kép: ESA / ATG medialab

A küldetést úgy tervezték, hogy még ha valamilyen okból egyáltalán nem működne a napelemes energiatermelés, a legfontosabb tudományos méréseket akkor is elvégezhessék, amíg az elsődleges akkumulátor töltése kitart. A 12,4 órás forgási periódusú üstökösön az eredetileg kiválasztott Agilkia leszállóhelyen mintegy 7 óra megvilágítást reméltek. A mostani helyzetben, egy árnyékoló sziklafal tövében a napsütéses időtartam csak másfél óra, ami behatárolja a második akkumulátor élettartamát is. Elképzelhető, hogy később, amint az üstökös pályáján közelebb kerül a Naphoz, a megnövekedett besugárzás révén a Philae egyes funkcióit újra tudják éleszteni.

Az üstökösmag a Philae képén, még 40 m magasságból, az első leereszkedéskor. Kép: ESA / Rosetta / Philae / ROLIS / DLR


Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.