Ma még....

Mit tudunk a Rosetta üstökösének magjáról?

Meghatározták a Rosetta űrszonda üstökösmagja két alkotórészének méretét a kis égitest felszínének 70%-os feltérképezettsége alapján. Az ebből kiszámítható adatok nagyon kelletek a Philae leszállóegység sikeres landolásához.

2014.11.04 09:00ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Végre meghatározták a Rosetta űrszonda célüstökösének, a 67P/Csurjumov-Geraszimenko (röviden 67P) két összetevőből álló magjának méreteit a szonda közeli felvételeinek kiértékelésével. Az eredményeket a napokban tették közzé az ESA, írta Tóth Imre, a Csillagászat.hu szakembere a blogbejegyzésre hivatkozva.

Mint kiderült, a 67P üstökös magját alkotó két kis komponens és maga a teljes üstökösmag is szabálytalan alakú, de a két mag-összetevő jól közelíthető egy-egy ellipszoiddal, amelyek mérete a három fő tengely hosszával jellemezhető. Ezek szerint a nagyobbik mag-összetevő egy 4,1 km x 3,2 km x 1,3 km-es ellipszoiddal közelíthető, a kisebbik összetevőt pedig egy 2,5 km x 2,5 km x 2,0 km-es közelítő alakkal lehet leírni.

Mindazonáltal, nem szabad elfelejteni, hogy a 67P magjának ma még csak mintegy 70%-át láthatták a Rosetta látható fénytartományban működő képfelvevői, mert a felszín maradék 30%-át még nem világítja meg a Nap. Így például a kis égitestnek csak az északi pólusvidékét, valamint északi féltekéjét lehetett eddig megörökíteni, míg a déli pólus környékét, illetve a déli féltekének egy részét még nem. Ezért a most közzétett méretadatok még nem tekinthetők teljesen véglegesnek.

A 67P magjának méretei a Rosetta Navigációs Kamerájával (NAVCAM) 2014. augusztus 19-én készített felvételekein láthatók. A képeket a szonda az üstököstől mintegy 100 kilométer távolságból készítette (ESA/Rosetta/NAVCAM; méretek: ESA/Rosetta/MPS, OSIRIS Team MPS/UPD/LAM/IAA/SSO/INTA/UPM/DASP/IDA).

A Rosetta OSIRIS képfelvevő rendszere, valamint Navigációs Kamerája (NAVCAM) képfelvételei alapján a 67P magján már egyre finomabb részletek figyelhetők meg és egyre pontosabb térbeli modellek készülnek a kis égitestről. Utóbbit mutatja be a következő szemléletes animáció. A mag tengely körüli forgást végez, aminek periódusa 12,4043 óra.

A ma létező legpontosabb 3D-modell a 67P magjáról - Forrás: ESA/Rosetta/MPS, OSIRIS Team MPS/UPD/LAM/IAA/SSO/INTA/UPM/DASP/IDA


Az üstökösmag tömege mintegy 1013 kg (tízmilliárd tonna), térfogata 25 köbkilométer, közepes tömegsűrűsége mintegy 0,4 gramm köbcentiméterenként (400 kg köbméterenként).

A fenti adatok nélkülözhetetlenek a Philae leszállóegység felszínre történő sikeres leszállásához. Erre a jelenlegi tervek szerint november 12-én kerül sor.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.