40 milliárd földméretű bolygó a Tejúton

Hová menekülhetnénk a Földről?

Ha a jövő héten felrobbanna a Nap, így a Mars nem jöhet szóba, mint menedékhely, lenne hol letelepedni az emberiségnek?

2014.10.26 07:00Szilágyi Szabolcs - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: ESO/L

Ahogy egyre több, Naprendszeren kívüli planétára akadnak rá a csillagászok, úgy szaporodik a földszerű, csillaguk körül lakhatósági zónában keringő bolygók észlelésének száma is. Becslések szerint akár 40 milliárd ilyen kozmikus menedék is várhat az emberiségre, csak a mi galaxisunkban.

De mi számít - emberi mércével mérve - lakható bolygónak? Például a központi csillagától való távolsága. Ha túl közel van, akkor szélsőséges hőség uralkodik rajta, ha túlságosan távol, akkor az űr hidege miatt képzelhetetlen el rajta emberi élet. De ott van a Föld Hasonlósági Index (Earth Similarity Index) is, mely a bolygókat sugaruk, sűrűségük és felszíni hőmérsékletük alapján hasonlítja saját planétánkhoz.

A fentiek alapján akkor hova is mehetnénk, ha rendelkezésünkre állna a hosszú űrbéli utazáshoz szükséges technika? Nehéz dönteni, mivel eddig annyira ideális környezetet még nem találtak a csillagászok, mint ami a Földön uralkodik. Előfordult olyan eset, hogy egy megfelelőnek gondolt helyszínről kiderült, közel sem barátságos környezet az emberi faj számára. Például a Gliese 581 törpecsillag körül keringő három bolygó - Gliese 581c, 581d és 581g - sokáig ebbe a kategóriába esett, de aztán felfedezték, hogy a C planéta túlságosan forró és túl sok rajta a gáz, a D és G pedig nem is létezik.

Képzeljük el, hogy mégis útnak indítunk egy expedíciót, anélkül, hogy a lehető legjobban meggyőződhettünk volna a célpont hasznosságáról. A Gliese esetében nagy csalódás lenne, miután évtizedeket, évszázadokat utazna fajunk, majd a helyszínre érkezve lakhatatlan és nem létező bolygókat találnánk.

Még előttünk a nagy felfedezés
Noha rengeteget fejlődött az űrkutatás az elmúlt évtizedekben, természetesen még csak az út legelején járunk, így eszközeink tudása is hagy még bőven kívánnivalót maga után. Ennek megfelelően minden, létező bolygót fel sem tudtunk tárni, csak azokat, amik - észlelési képességeink szempontjából - ideális helyszínen tartózkodnak.

Ezek többsége úgynevezett M-törpék körül kering, az ilyen csillagok pedig jóval kevesebb energiát sugároznak. Ennek megfelelően a lakhatósági zóna is sokkal közelebb van a naphoz, annyira közel, hogy az már nem felel meg az emberiség számára. Például sokkal erősebb hatása lehet egy-egy napszélnek, de az is gond, hogy ezek a planéták jellemzően kötött keringésűek, vagyis ugyanazon oldalukat fordítják csillaguk felé. Emiatt a felszín egyik részén pokoli hőség uralkodik, a túloldalon viszont jéghideg a környezet.

Éppen a fentiekből adódóan az eddigi aspiránsok még nagy jóindulattal is csak határesetnek számítanak, egy igazi Föld 2.0 még várat a felfedezésre. Kutatók szerint azonban előbb-utóbb meglesz, ráadásul az elsőre vélhetően - kozmikus léptékekben mérve - nem is túl messze, néhány tucatnyi fényév távolságon belül fogunk ráakadni.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.