Füttyös Józsi és Csirip Péter, a viziemlősök

"Néven szólítják egymást" a delfinek

Újabb bizonyítékot találták tudósok arra, hogy a delfinek "néven szólítják egymást". Felfedezték ugyanis, hogy egymás azonosítására egyéni füttyszót használnak.

2013.07.23 18:58MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A skóciai St. Andrews Egyetem kutatócsoportja arra figyelt fel, hogy amikor a saját hívójelét játsszák vissza az állatnak, azonnal válaszol - idézte a BBC hírszolgálata az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányt.

"A delfinek ebben a háromdimenziós közegben, a szárazföldtől távol, mindenféle tájékozódási pont nélkül élnek, a csoportnak pedig együtt kell maradnia, ezért az érintkezéshez igen hatékony eszközre van szükségük" - magyarázta Vincent Janik, az egyetem tengeri emlősöket kutató részlegének munkatársa.

Régóta gyanították, hogy a delfinek megkülönböztető füttyjeleket használnak nagyjából ugyanúgy, ahogy az emberek a nevüket. Egy korábbi kutatás kiderítette, hogy ezeket a hívójeleket gyakran használják, és az adott csoport delfinjei képesek megtanulni és utánozni a szokatlan hangokat.

Ez azonban az első vizsgálat, ahol megfigyelhették, hogy az állatok válaszolnak, ha "nevükön" szólítják őket. A kutatók Skócia keleti partjainál palackorrú delfinek egy csoportjában minden egyes állat hívójelét rögzítették. Ezután víz alatti hangszóróval lejátszották a hangokat.

"A csoport delfinjeinek hívójelei mellett lejátszottuk nekik az egyéb füttyeiket, és más, általuk sosem látott csoportok hívójeleit is" - magyarázta Janik. Azt figyelték meg a szakemberek, hogy az egyedek csak a saját hívójelükre válaszoltak.

Delfinraj - fütyülnek rá!

A kutatók úgy vélik, a delfinek úgy viselkednek, mint az emberek: ha a nevüket hallják, válaszolnak. Janik szerint ez a képességük azért alakulhatott ki, hogy segítsen a csoportnak együtt maradni a végtelen víz alatti élőhelyen.

"Többnyire nem látják egymást, a víz alatt nem éreznek szagokat, ami az emlősök igen fontos érzékszerve a felismerésben. Nem szoktak egy helyben tartózkodni, tehát nincs fészkük vagy odújuk, ahová visszatérhetnének" - fűzte hozzá a kutató.

A tudósok úgy tartják, első alkalommal sikerült ezt a viselkedést állatoknál tetten érni, bár egyes tanulmányok azt sugallták, bizonyos papagájfajok is használnak egyedi hangazonosítót a csoporton belül.

A kutatás vezetője szerint ha az ember megérti, hogyan alakult ki ez a képesség párhuzamosan különböző állatfajoknál, többet fog megtudni az emberi kommunikáció fejlődéséről.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.