Képpel!

Lencsevégen a "köpködő" csillag

"Köpködő" csillagot kapott lencsevégre az amerikai röntgencsillagászati műhold, a Chandra űrteleszkóp: a kilövellt anyag csaknem a fény sebességével távolodik a világűrben.

2013.01.15 23:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA űrteleszkópja által készített felvételek a Vitorla (Vela) csillagképben, ezer fényévnyire lévő Vela-pulzárt, egy gyorsan forgó neutroncsillagot (nagy mennyiségű szabad neutront tartalmazó maradványcsillagot) örökítettek meg - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.

A szupertömör maradványcsillag átmérője mindössze 19 kilométer, másodpercenként 11 fordulatot tesz, és eközben jeteket (kifúvásokat) bocsát ki - a részecskefolyam a fény sebességének 70 százalékával távolodik a pulzártól. A jetek igen hosszúak, 0,7 fényévnyire húzódnak el.

Fotó: space.com

"A Vela-pulzár úgy viselkedik, mint egy kerti öntözőgép, azzal a különbséggel, hogy víz helyett részecskéket +köpköd+, amelyek rendkívüli sebességgel távolodnak" - hangsúlyozta Martin Durant, a Torontói Egyetem kutatója.

A pulzár által kibocsátott jetek nagymértékben hasonlítanak a galaxisok központjában "terpeszkedő" szupermasszív fekete lyukak által kibocsátott kifúvásokhoz. Ám mivel a Vela kifúvásai kisebbek, mint a fekete lyukaké, gyorsabban változnak, ráadásul közelebb is vannak a Földhöz, könnyebb tanulmányozni őket.

A Chandra felvételei arról is tanúskodnak, hogy a pulzár forgás közben lassan "imbolyog". A kutatók emiatt nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy a neutroncsillag alakja némiképp eltorzult, elveszítette tökéletesen szferikus alakját, és ez okozza az "imbolygást".

"A tökéletes gömbtől való eltérés igen parányi lehet, de mivel a neutroncsillagok rendkívül tömörek, a legkisebb torzulásnak is komoly következményei lehetnek" - magyarázta Oleg Kargalcev, a George Washington Egyetem kutatója.

Amennyiben a torzulás ténye beigazolódik, a Vela-pulzár lesz az első ismert neutroncsillag, amely elveszítette tökéletes gömbalakját. A másik feltevés szerint a pulzár mágneses tere, nem pedig az alakja okozza a szupergyors jetek fura formáját.

A megfigyeléseket ismertető tanulmány a The Astrophysical Journal című folyóiratban jelent meg.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.