Ezért nem ők ülnek a parlamentben

A disznók tudnak magukról

Ha a házisertéseknek várakozniuk kellene a hivatalban, tudnák, hogy mikor következnek. Eszközöket is tudnak használni. Tiszteletadás a félreismert sertéseknek.

2012.06.06 19:19ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A disznó a legintelligensebb emlősök közé tartozik. Tehát, aki az emocionális félresiklásai pillanatában a másik felet „disznónak” nevezi, elárulja azt, hogy erről fogalma sincs.

„Abból indulunk ki, hogy a disznók több parancsot tudnak megtanulni, mint a kutyák” – mondja Sandra Düpjan, aki Dummerstorfban egy haszonállatokkal foglalkozó intézetben sok éve disznókkal dolgozik. A kis ormányszerű orrukkal és a fogaikkal ezek a kíváncsi állatok mindent célratörően megvizsgálnak, ami eléjük kerül. – mondja a viselkedéskutató.

A disznók akkor esznek, ha ők vannak soron

Azt, hogy a házisertés hallgat a nevére, a dummerstorfi kutatók egy másik intézetbeli kutató kollégáikkal együttesen egy alsószászi istállóban, kísérlettel meggyőzően bizonyították. Egy kevesebb, mint tízfős „malacosztályban” a nebulóknak először háromszótagú neveket adtak, olyanokat, mint pl. Brunhilde, Griselda vagy Edelgard.

Ezt a sajátosságukat használták később a serdülő malacok az alaposan megkoreografált etetésnél. Ez hasonló procedúraként képzelhető el, mint egy hivatalban a várakozás. Hangosbeszélőn a majdnem negyven, étel után sóvárgó disznót egyenként „szólították”. Csak az a malac kapott az etetőautomatánál enni, aki a sorban következett. Ezzel egyértelműen az identitást vizsgálták, csak a személyi igazolvány az istállóban egy fülbe ültetett chip volt.

A kezdeti káosz után – nem ritkán egyszerre több malac futott a vályúhoz, mikor felbőgött a hangosbeszélő – a disznók elkezdték kapiskálni a rendszert. „Különösen az volt lenyűgöző, hogy azok a malacok, akiket nem szólítottunk, egyszerűen nyugalomban álltak, még a szívfrekvenciájuknál sem lehetett semmilyen reakciót sem mérni.” – mondta Düpjan. Mikor felhangzott a nevük, szó szerint soványmalac vágtában rohantak az etetőhöz. Egy pár állat esetében 50 km/h sebességet mértek! A disznók az evésnél is gyorsak voltak. Egy kiló eledelt öt perc alatt „termeltek be.”

Azok a gazdák, akik állatokkal dolgoznak, már évszázadok óta tudnak a disznók intelligenciájáról. Sőt, egy dán gazdának a ’90-es évek végén az az ötlete támadt, hogy az okos állatokat munkára fogja. A disznói egy joystick segítségével maguk vezérelték az istálló hőmérsékletét és szellőztetését.

Tükörrel nem lehet megtéveszteni a disznókat

Úgy, mint az elefántok, delfinek és más főemlősök, a sertések is felismerik magukat a tükörben és nyilvánvalóan van egyfajta öntudatuk. Egy tanulmány alkalmával, ami 2009-ben az Animal Behaviour magazinban jelent meg, brit kutatók azt tesztelték, hogy az állatok a tükör visszaverődéseit mennyire értik. Élelmet rejtettek egy fedél mögé, úgy hogy a tükörben lehetett látni. A sertések átláttak a trükkön és nyílegyenesen az élelemhez futottak.  „Ez azt jelenti, hogy a tükörből kapott térbeli információkat is fel tudják dolgozni és tudják, hogy ebben az összefüggésben hol helyezkednek el” - mondta Düpjan.

Mindennek ellenére olyan buta asszociációk tapadnak a disznókhoz, mint a piszkosság és a mocsok. De vigyázat: az az állítás is, hogy a disznók piszkosak, szintén csak egy mítosz. Noha a házisertés nagy élvezettel veti bele magát a sárba és dagonyázik benne, de az csak úgy néz ki, mintha disznólkodna. De facto azonban ezt is okosan teszi a sertés. A sár ellenállóvá teszi a bőrét a rovaroktól, hűt és nyáron véd a leégéstől. Ha elég helye van, a disznó kényesen ügyel az istállórészében arra, hogy az akár naponta 13 órás lustálkodásául szolgáló alvó- és fekvőhelyét elválassza attól, ahol piszkít.

A házisertés

A házisertés (Sus scrofa domestica) a vaddisznótól származik és kb. 9000 – 10.000 évvel ezelőtt háziasította az ember egyetlen célból: hústermelés miatt. Ma az átlagos évi disznóhúsfogyasztás Magyarországon kb. 27 kg/fő.
A sertés mindenevő, szívesen él csoportokban és szigorú hierarchiát alakít ki. Jó a szaglásuk és a hallásuk – ha nem vágják le – akár tizenkét évig is elél. A disznók sajátos nyelven kommunikálnak egymással. Kereken 20 különböző röfögést azonosítottak a biológusok.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.