Távoli vidékekkel üzleteltek a "szőny-komáromiak"

Messziről hozatták a luxuscikkeket az ókori Brigetio lakosai

Borhy László egyetemi tanár, az ELTE ókori régészeti tanszékének vezetője hangsúlyozta: távoli vidékekkel kereskedett az ókori Brigetio (mai Szőny-Komárom) lakossága, amely kedvelte a tenger gyümölcseit, a halszószt és a luxuscikkeket.

_{2011.11.24 00:38MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A tudós annak alkalmából nyilatkozott, hogy előadást tart a Hajózás az őskortól a kora középkorig (Navigare necesse est: from Prehistory to the Middle Ages) című nemzetközi konferencián, amely csütörtökön kezdődik a horvátországi Pulában. A tanácskozáson, amelyet a pulai Juraj Dobrila Egyetem, valamint az intézményhez tartozó nemzetközi régészeti kutatóközpont szervez az UNESCO támogatásával, tizenkét ország régészei vesznek részt.
   
"A konferenciasorozat 1995-ben indult meg, az idei sorrendben a tizenhetedik. A tanácskozások témája igen változatos, az urbanisztikáról, a császárok kultuszáról, a holtak és az élők városáról, a háborúról mint az élet forrásáról, különböző korok háztartási eszközeiről, utakról és kereskedelemről egyaránt szó esett rajtuk. A tavalyi konferencián különböző régészeti korok lakóházait mutatták be, idén pedig a hajózás kapcsán a kereskedelmi kapcsolatrendszerekkel, útvonalakkal foglalkoznak a résztvevők.
   
"A tanácskozás a tengerhajózáson kívül a folyami hajózással, valamint a csatornákon való közlekedéssel is foglalkozik. Észak-Itália lagúnáit csatornák kötötték össze, amelyek már az ókori közlekedésben is szerepet játszottak Padova és Velence térségében. Nagyon érdekes az a problémakör, amely a tengeri-szárazföldi utak kapcsolatrendszerével foglalkozik. Megfigyeltünk olyan kapcsolatrendszereket, amikor a tengeri úton érkezett árut folyón viszik tovább, majd amikor a vízi út elsekélyesedik, szárazföldön szállítják rendeltetési helyére. Foglalkozik a konferencia kikötőkkel, az árukkal, amelyek távolsági kereskedelem révén jutottak el különböző területekre. Helyet kapnak az új leletek is, valamint nagyon erőteljes hangsúlyt fektetnek a víz alatti régészet eredményeinek bemutatására, ezekben a kutatásokban Horvátország, Franciaország és Olaszország jár az élen" - sorolta a témákat a régész.
   
Borhy László a Dunának az Brigetio életében betöltött szerepével foglalkozik előadásában, azt vizsgálva, hogy volt-e az ókori római városnak kikötője, s ha igen, akkor hol lehetett, polgári, vagy katonai kikötő volt-e.

"Duna nagyon fontos összekötő szerepet töltött be Európa különböző térségei között, a csapatok, felszerelés, utánpótlás szállításában. Pannoniából és Brigetióból egyaránt értesülünk flottáról, valahol itt kellett, hogy állomásozzon. A kereskedelmi termékek is olyan távolságból kerültek Brigetióba, hogy tengeri, illetve folyami kereskedelmi kapcsolatokat kell feltételeznünk. A tavalyi és idei ásatási szezonban egyaránt sok olyan amforatöredéket tártunk fel, amelyek távoli térségekből kerültek Pannoniába, Brigetióba, így például a Pontus (Fekete-tenger), vagy a Mediterráneum térségéből érkeztek. Feliratok alapján tudjuk, hogy olyan termékeket szállítottak, amelyek Pannoniában nem teremnek meg.  Ilyenek voltak a különböző halszószok, tengeri élőlények, például az osztriga, amelyet különleges körülmények között szállítottak. Távoli országokból érkezett a bor, olívaolaj és az olajbogyó. Az egzotikus ételeken kívül luxuskerámia érkezett Germániából, Galliából folyami útvonalon" - magyarázta Borhy László, aki a kikötő létét bizonyító feliratokon kívül foglalkozik majd egy Brigetióban elhunyt hajós sírfeliratával is. A navicularius Rhaethia tartományból, a mai Passau térségében lévő vámállomásról érkezett a Duna menti városba.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter