Kibírnánk az oda-vissza utat?

Véget ér a Mars-küldetés

Alig két hónap, és "visszaérnek" az első, Marsra igyekvő űrhajósok.

2011.09.11 08:00Szilágyi Szabolcs - ma.hu

Naprendszerünk negyedik, hozzánk legközelebb eső bolygója a Mars. A vörös planéta régóta mozgatja az emberiség fantáziáját, ám mindmáig nem sikerült személyesen is meglátogatnunk. Ennek fő oka, hogy még a relatíve kis távolságot is nagyon hosszan tartó űrutazással lehet csak áthidalni. Annak érdekében, hogy kiderüljön, vajon kibírja-e az ember az 520 napnyi elzártságot, még tavaly kísérletbe kezdtek - ennek vége nagyjából két hónap múlva következik be.
 
Immár 460 napja élnek együtt orosz, kínai és amerikai vállalkozó szellemű „űrutazók” egy űrhajós szimulációban, hogy láthassuk: kibírható-e ennyi távollét. A Való világhoz hasonlóan limitált élettér áll rendelkezésükre, ezen kell megoldaniuk élelmezésüket, tisztálkodásukat, pihenési igényeiket - mindezt úgy, hogy embereként alig 3 négyzetméternyi személyes térrel gazdálkodhatnak. Noha az űr hidegének és a földi mágneses védőpajzstól távol igen erős sugárzás hatásait nem szimulálják, az összezártság emberi tényezőit mégis meg lehet figyelni a Mars500 nevű kísérlet jóvoltából.

Augusztus közepén, a küldetés 438. napján dőlt meg az eddigi, természetes élőközegtől elzárt területen eltöltött emberi lét rekordja. Ezt a csúcsot még Valerij Poljkov állította be 1994 és 1995 alatt, a most már óceáni hullámsírjában nyugvó egykori orosz MIR űrállomáson.
 
Visszatérve a kísérletre: a bezárt hat embernek természetesen nem csak malmoznia kell a közel másfél év során. Tudományos kísérletekkel múlatják az időt, illetve videót készítenek útjukról, és természetesen naplót is írnak. Az egyik „marsonauta”, Diego Urbina például gyakran Twitteren osztja meg tapasztalatait az érdeklődőkkel. Memoárját vizsgálva kiderült, hogy Urbina számára lehetőség nyílt alaposan elgondolkodni az élet fontos aspektusain. Ez arra késztette, hogy értékelje az olyan, számunkra hétköznapi dolgokat, mint egy sajtburger, séta a fűben, futás a homokban, zuhanyozás, egy kutya megsimogatása, a madarak énekének meghallgatása vagy egy szerettünk ölelése.
 
A kísérlet során nem csak mentális támaszt kapnak a résztvevők, hanem fokozott D vitamin bevitelt is. Mivel napfény nem éri őket - márpedig a D vitamin csak napfény hatására kezd el termelődni az emberi szervezetben -, ezért kénytelenek azt étrend kiegészítő formájában magukhoz venni. Emellett vörös szemüveget viselnek majd, amikor november negyedikén újra a szabadba léphetnek, hogy védjék szemüket.

A „marsonauták” természetesen kénytelenek az élelmiszer problémájával is foglalkozni. Az európai űrhivatal (ESA) website-ján publikáló Oliver Knickel elárulta, hogy minden nap ötször étkeznek. Reggeli, ebéd és vacsora alkotja a fő étkezéseket, melyek között kisebb adagokban tízórait és uzsonnát is fogyasztanak. A kísérletben résztvevő Knickel így ír: „Míg a reggeli többnyire valamilyen gabonaféléből készül, kenyér vagy palacsinta, az ebéd és a vacsora levesből és fő fogásból - például makaróniból vagy valamilyen húsféléből és burgonyás köretből - áll. A kisebb étkezések során csokit, süteményt vagy szendvicset eszünk.”
 
Mivel kvázi teljesen el vannak vágva a külvilágtól, a „hazatérés” első fázisát a kísérlet külső megfigyelőivel való kommunikáció helyreállítása jelenti majd. Erre szeptember 15-én kerül sor, mellyel a Föld közelébe érést szimulálják és a résztvevők egyben orvosi ellenőrzésen is átesnek.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.