Megmenekülhet a tasmán ördög

A veszélyeztetett fajok utolsó reménye

A világ legnagyobb erszényes ragadozója a kihalás szélén egyensúlyoz már hosszú évek óta. De talán még nincs késő, egy genetikai kutatásnak köszönhetően.

2011.06.28 11:58Szilágyi Szabolcs - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az itthon erszényes ördögnek (Sarcophilus harrisii) is hívott apró termetű állat az ausztrál kontinens jellegzetes élőlénye - igaz, mára már csupán az attól délre található Tasmániában őshonos. A világ legnagyobb erszényes ragadozójának tartott tasmán ördögöt már jó ideje a kipusztulás fenyegeti egy fertőző rákbetegség miatt. A kór az állatok arcszerkezetét támadja meg, olyan elváltozásokat idézve elő bennük, melyek megakadályozzák a sikeres vadászatban és az élelem elfogyasztásában - a kis ragadozók beteg példányai gyakorlatilag éhen halnak.

Nem kis erőfeszítések árán a kutatók nemrég elkészítették két tasmán ördög teljes DNS-képét. Cedric és Spirit ezzel hozzájárulhat fajának túléléséhez: az ausztrál szövetségi állam északnyugati és délkeleti területeiről begyűjtött egyedek segíthetnek megérteni ezt a nagyon különös betegséget. Stehpan Schuster, a Pennsylvaniai Állami Egyetem professzora szerint nem csak azért fontos tanulmányozni a kórt, mert azzal megmenthetjük a tasmán ördögöt a kihalástól, hanem azért is, mert a betegség nem hasonlít semmilyen általunk ismert, emberi vagy állati elváltozásra.

„Úgy viselkedik, mint egy vírus, de a szervezetben úgy szaporodik, mint a rák. Egyedről egyedre vándorol, akkor kapják el egymástól az állatok a kórt, amikor megharapják egymást, szaporodnak, vagy akár csak megérinti az egyik a másikat. Képzeljük csak el, milyen hatása lenne az embereknél előforduló ráknak ránk nézve, ha az mindössze egy kézfogást követően terjedne szét köztünk. Nagyon gyorsan kiirtaná fajunk javát.” - foglalta össze Schuster.

Fosszíliák tanúsítják, hogy egykor a tasmán ördögök az ausztrál kontinens egészét benépesítették. 400 évvel ezelőtt azonban kihaltak, mindössze Tasmániában maradt fenn természetes közegében az állat. Ezt az erősen lefogyatkozott populációt kezdte ki az angolul csak DFTD-nek (Devil Facial Tumour Disease, Ördög Arctumor Betegség) nevezett, az 1990-es évek közepén felfedezett járvány. Az elmúlt 10 évben a szabadban tartott állatok nagyjából 60 százalékával végzett már; a megállíthatatlannak tűnő ragály a még élő példányokra halálos veszélyt jelent. Szakértői vélemények szerint emberi beavatkozás nélkül a következő pár évtizedben teljesen eltüntetné a DFTD a tasmán ördögöket a szigetről.

A genetikai kutatások hozzájárulnak ahhoz, hogy beindulhasson az állatok fogságban való szaporítására irányuló program, mely az egyedek genetikai sokszínűségét hivatott fenntartani illetve továbbfejleszteni. A tasmán ördög ugyanis - relatíve szűk élettere miatt - meglehetősen belterjesen szaporodik, ez minden bizonnyal összefüggésben van a DFTD-vel. A nemrég révbe ért kutatások lehetővé teszik, hogy a fajmentők megpróbálkozhassanak a legjobb genetikai jellemzőkkel bíró példányok szaporításával. Ha a módszer beválik, akkor az a jövőben kiterjeszthető lesz egyéb, szintén kihalófélben levő állatfajokra.

Webb Miller, a kutatás egyik résztvevő professzora szerint: „Mi, emberek tehetünk számos bennszülött faj veszélyeztetetté válásáról, így a mi felelősségünk megtalálni annak módját, hogyan nyújthatnánk segítséget a természetnek, helyrehozandó a dolgokat.”

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.