1980, Moszkva - Afganisztán, és Misa maci

Egy újabb olimpia, amely a nagypolitika miatt nem lehetett teljes, és nem koncentrálhatott a lényegre: a sportra.
_{2004.07.05 07:02, Forrás: ma.hu}

Pedig Moszkva nem akármilyen olimpiát kívánt rendezni: korszerűsítették a repülőteret, több sportcsarnok, uszoda épült, megteltek az üzletek addig üresen kongó polcai. Aztán közbeszólt a politika, és a hidegháború.

1979. december 26-án szovjet csaptok bevonultak Afganisztánba "rendet teremteni." Az USA elnöke, Jimmy Carter szinte azonnal bojkottot hirdetett. Hosszú harc indult a NOB-ban és az Amerikai Olimpiai Bizottságban, hogy az elnök akaratát megváltoztatassák.

Mivel azonban a Szovjetunió nem vonta ki csapatait déli szomszédjából Carter felhívásának megfelelően, maradt a bojkott. Ráadásul szövetségeseit is próbálta meggyőzni az elnök, és kezdeményezése részben sikerrel járt: olyan országok maradtak távol Moszkvától, mint az NSZK vagy Japán, igaz, a "hű fegyverhordozó" Nagy-Britannia Margaret Thatcher bojkott-szándéka ellenére is részt vett a XXII. Nyári Olimpiai Játékokon.

Ahol aztán mindössze 81 ország sportolói vettek részt a kabalafigura, Misa maci nagy bánatára, igaz, többen az afganisztáni bevonulás miatt tiltakozva nem saját, hanem az olimpiai lobogója alatt. A Luzsnyiki stadion környékét ellepték a tankok, és az egész olimpia alatt hihetetlen biztonsági intézkedéseket foganatosítottak.

Nem meglepő módon a szovjet és kelet-német versenyzők taroltak, ketten együtt 127 aranyat szereztek, míg a többi nemzet összesen 77-et. Született 36 világ-, 39 Európa- és 74 olimpiai csúcs.

A legemlékezetesebb csata mégis két brit futó között zajlott. Sebastien Coe 800 méteren volt korábban szinte verhetetlen, míg Steve Ovett 1500-on. Mindkét számban hatalmas csatát vívtak a Luzsnyiki stadionban, amelynek végén 800-on Ovett, Coe pedig 1500-on nyert... Vagyis egyikük sem kedvenc számában...

Nadia Comanec Montreal után ismét tarolt, ezúttal két arany- és két ezüstéremmel búcsúzott az olimpiától. A játékok legsikeresebb versenyzője a szovjet Alekszandr Gyityatyin lett, aki nyolc éremmel (közte három arannyal) zárt a tornacsarnokban. Papp Laci nyomdokaiba lépett a kubai Teofilo Stevenson, aki München és Montreal után zsinórban harmadik aranyérmét szerezte a bokszcsarnokban.

Még soha olyan népes csapattal nem vettek részt a magyarok olimpián, mint Moszkvában. A 263 sportolónk hét aranyat-, tíz ezüstöt- és 15 bronzot szerzett. Első bajnoki címünket Varga Károly nyerte, aki a sportlövők kisöbű versenyében utasított mindenkit maga mögé.

Arattak birkózóink, a Hegedűs Csaba vezette válogatott Növényi Norbert és Kocsis Ferenc révén duplázott, sőt, további három ezüstöt és két bronzot is szereztek a sportágban. A magyar súlyemelősport második olimpiai aranyát nyerte Baczakó Péter, míg Magyar Zoltán Montreal után ismét elkápráztatta a világot. Kenu kettesünk, a Foltán Zoltán-Vaskuti István is felállhatott a dobogó legfelső fokára.

Óriási csatát vívott egymással a 200 méteres hátúszás döntőjében két úszónk, végül Wladár Sándoré (17 évesen) lett az arany, Verrasztó Zoltáné pedig az ezüstérem. Sportolóink 32 érmükkel óriási sikert értek el, korábban csak Helsinkiben (42) és Münchenben (35) szereztek több dobogós helyezést.

Moszkva nem meglepő módón a keleti blokk hatalmas fölényét hozta: a Szovjetunió 80, az NDK 47 aranyat szerzett, őket követték a bolgárok, a kubaiak, az olaszok, a magyarok és a románok.

Sportdiplomáciai fordulópont is bekövetkezett Moszkvában. Megválasztották ugyanis a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökévé a spanyol Juan-Antonio Samaranchot, aki több, mint harminc évig a NOB elnöki székéből irányította a szervezetet, és aki forradalmasította az olimpiai eszmét,

Amire valljuk be, szükség is volt, hiszen már Montrealban érezhető volt, valami nem stimmel, Moszkvában és Los Angelesben aztán egyértelművé vált, az olimpiai eszme kisiklott eredetileg kitűzött vonaláról.

1976, Montreal - bojkott, kelet-német csodadoktorok és Comaneci

1972, München - terror, de "a játékoknak folytatódnia kell!"

1968, Mexikóváros - sortűz, Varga Zoli, Fekete hatalom és a prágai tavasz

1964, Tokió - "Lőj, Dömötör!" és az ellopott japán lobogó

1960, Róma - dopping, Ali, a Gazella és a leváltott király

1956, Melbourne - forradalom itthon, véres háború a medencében

1952, Helsinki - csúcs, a Prágai lokomotív és a KGB

1948, London - béke és a Repülő házasszony

1936, Berlin - a horogkereszt árnyékában

1932, Los Angeles - Hollywood, Napóleon és a japán cápák

1928, Amszterdam - béke és egy majdnem Tarzanná lett hentes

1924, Párizs - Tarzan, Trianon és az egyiptomi csapás

1920, Antwerpen - háború után, csonkán, megtépázva

1912, Stockholm - Fényes ösvény: "Kösz, király!"

1908, London - vulkán, rögbigyász és megintcsak Ewry

1904, St. Louis - fejetlenség, brandy és pigmeusok

1900, Párizs - üzlet, kötélhúzás, Monarchia-himnusz

1896, Athén - az első

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

1976, Montreal - bojkott, kelet-német csodadoktorok és Comaneci 1972, München - terror, de "a játékoknak folytatódnia kell!" 1968, Mexikóváros - sortűz, Varga Zoli, Fekete hatalom és a prágai tavasz 1964, Tokió - "Lőj, Dömötör!" és az ellopott japán lobogó 1960, Róma - dopping, Ali, a Gazella és a leváltott király 1956, Melbourne - forradalom itthon, véres háború a medencében 1952, Helsinki - csúcs, a Prágai lokomotív és a KGB 1948, London - béke és a Repülő házasszony 1936, Berlin - a horogkereszt árnyékában 1932, Los Angeles - Hollywood, Napóleon és a japán cápák 1928, Amszterdam - béke és egy majdnem Tarzanná lett hentes 1920, Antwerpen - háború után, csonkán, megtépázva 1912, Stockholm - Fényes ösvény: "Kösz, király!" 1908, London - vulkán, rögbigyász és megintcsak Ewry 1904, St. Louis - fejetlenség, brandy és pigmeusok 1900, Párizs - üzlet, kötélhúzás, Monarchia-himnusz