1896, Athén - az első

Augusztus tizenharmadikán Athénban fellobban a láng, és kezdetét veszi a XXVIII. Nyári Olimpia Játékok versenysorozata.
_{2004.03.04 07:05, Forrás: ma.hu}

Visszapillantásunk első részében az I. újkori olimpiára tekintünk, amelyet nem rendezhettek máshol, mint az ókori játékok, egyben az idei nyári olimpia színhelyén, Athénban.

Mint ismeretes, az első ókori játékokat időszámításunk előtt 776-ban rendezték, hogy összemérjék, ki a legerősebb, leggyorsabb, legügyesebb a fiatal - akkor még csak - férfiak közül. A versenyek idejére békét kötöttek az addig háborúzó felek - a "béke vagy te sport!" -, sajnálatosan e nemes szokás a XX. században nem lelt követőkre.

Már a 19. század közepén szorgalmazta a játékok "szellemi atyja", Pierre de Coubertin báró a versenyek újjáélesztését, és álma a század végére valósággá is vált. Az 1894-ben megalakult Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1896-ra tűzte ki az I. újkori olimpiai játékokat, és kérte fel a rendezőnek - Budapestet!

Athénnak ugyanis nem kifejezetten akaródzott megrendezni az olimpiát, és csak a NOB unszolására - és a rivális magyar főváros feltűnésének - hatására vállalta mégis magára a feladatot a város. Mindössze 13 nemzet 311 sportolója vett részt az elsőn, kezdetleges, de annál "lelkesebb" és - jó értelemben vett - amatőr körülmények között.

Ha a rendezés nem is, az első versenyző dicsősége minket illetett: Szokolyi Alajost szólították elsőként a 100 méteres síkfutás rajtjához, így ő lett az újkori olimpiai játékok első versenyzője. Az első magyar résztvevő egyben az első magyar érmes is lett, a harmadik helyet szerezte meg futónk, igaz, akkor még nem osztottak bronzérmeket, és a győztesek is ezüst medálokat kaptak.

Természetesen arany nélkül sem maradhatott a kis számú magyar kompánia, Hajós Alfréd 100 méteres és 1200 méteres gyorsúszásban is diadalmaskodott, mindezt 14 fokos "meleg" tengervízben, utóbbi számban ráadásul a cél pontos helye sem lett meghatározva, így maga Hajós is meglepődött a győzelmén.

A legnagyobb érdeklődés persze a maratoni síkfutás körül lángolt fel, naná, Göröghonban ki más nyerhetné a Marathon-Athén közötti versenyt, mint egy görög. Ha nem is könnyen, az elvárás valósággá lett, Szpiridon Luisz nagy küzdelemben győzte le amerikai riválisát, és ha elég ereje lett volna hozzá, nyilván büszkén kiáltotta volna világgá: "görögök, nyertünk!". A futás különlegessége, hogy a harmadik helyezett atlétát diszkvalifikálták, mivel a táv egy részét autón tette meg.

Kisebb csalódással ért fel a görögöknek, hogy nem sikerült házigazdaként az éremtáblázat élén végezniük - az amerikaiak már az első olimpián is jelezték, számolni kell velük az újkori játékok történetében. Az USA sportolói 11 arannyal zártak, a helléneknek tíz, míg a németeknek hét jutott. Mi magyarok a hatodik helyen végeztünk, két arannyal, egy ezüsttel és három bronzzal.

Coubertin álma tehát valóra vált, újra összehozta a világ fiatalságát, és ezzel megkezdődött a nyári olimpia játékok hódítása - közben viharokkal, háborúkkal, botrányokkal övezve ugyan, de egyben kiemelkedő sportteljesítményekkel, drámákkal, csodás emberi történetekkel, sorsokkal övezve. Augusztus 13-án pedig újra fellobban a láng az olimpia őshazájában, Athénban.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Hárommilliárdért nézhetjük az Olimpiát