A gólcsúszás időbeli oka a képernyőn
Miért örül a szomszéd már a gólnak, amikor én még csak a beadásnál tartok a tévémen?
A válasz a jelátviteli és jelfeldolgozási módok eltérő időigényében rejlik. A jó kép- és hangminőség a gyorsaság rovására megy a lapostévék, a digitális kábeltévézés vagy internetes szolgáltatás esetében, a direkt vétel és a régi típusú, hagyományos katódsugárcsöves készülék viszont pár másodperc előnyt jelenthet.
2016.06.17 12:27ma.huA futball-eb-n is zajló mérkőzések hevében különösen feltűnhet, hogy a különböző háztartások tévékészülékein vagy a szórakozóhelyek kivetítőin megjelenő "élő" adások időben megcsúszhatnak egymáshoz képest. Hogyan lehetséges ez?
A technológiai sajátosságok miatt néhány másodperc csúszás bekövetkezhet
A jelenségnek kétféle oka is van: a jelfeldolgozási és a jelátviteli késleltetés is okozhatja. Egyrészt más-más időhossz alatt dolgozzák fel a jeleket a különféle digitális jelfeldolgozó egységek: ilyeneket tartalmaznak a tévékészülékek, a set-top-boxok és a műsorterjesztő szolgáltatók rendszerei is. Ez a fajta késleltetés nagyon jellemző a digitális nagyképernyős ("lapos") tévékre, különösen, ha analóg jelből kell a képet előállítaniuk. Ez önmagában is lehet egy-két másodperc. Ez a különbség ugyanazon a jelforráson levő két különböző tévé között is érzékelhető.
Másrészt eltérő időigénye van a műsorforrástól a vételi helyig tartó különféle átviteli utaknak is. A szolgáltatók különböző forrásból veszik a ma már csak digitális formában elérhető műsorjeleket (műholdról, földfelszínről, BIX internetes adatcserélő központból stb.), ezek is más-más idő alatt juttatják el az adatokat. A szolgáltatók ezeket minden esetben saját szolgáltatói csomagba rendezik, remultiplexálást végeznek. Többféle átviteli technológia és többféle fejállomási (elosztó) eszköz létezik, amelyek működési sebességei között a gyártási évtől is nagyban függő eltérések vannak. Késleltetések léphetnek fel az átviteli közegben is: ez koaxkábel, üvegszál, fizikai érpár is lehet, amelyeknek mind különböző minőségű változatai is léteznek.
Egészen más az is, ha a saját otthonunkban direkt módon vesszük a műsort: műholdról (DTH – direct-to-home) vagy a DVB-T (digitális földfelszíni) hálózatról. Ilyenkor csak az általunk használt eszköz (IDTV – integrált digitális televízió vagy a set-top-box) tulajdonságaitól függ, hogy az milyen gyorsan képes képpé és hanggá alakítani a vett digitális jelet. Már az is késleltetést jelent, ha valamilyen okból a tévénket nem a set-top box HDMI kimenetével kapcsoljuk össze, hanem a készülékek SCART csatlakozóit használjuk. Utóbbi esetben ugyanis egy digitális– analóg átalakítás zajlik, ami szintén időbe telik, tehát késleltetést jelent.
Mi a legkedvezőtlenebb és a legjobb összeállítás a gyors meccsnézéshez?
A legkedvezőtlenebb eset például, ha a kábeltévé-szolgáltató műholdról vételezi a jelet, és az előfizető set-top-box analóg kimenetre digitális nagyképernyős készüléket köt. Még ekkor is, ha a késleltetéseket összeadjuk, a késés a központi jelhez képest legfeljebb néhány másodperc lehet, de több tíz másodperc nem képzelhető el – ilyenkor inkább a meccs hevében a relatív időérzék tévesztheti meg a nézőt.
A direkt vétel és a régi, katósugárcsöves TV készülék viszont biztosan nyújt minimális előnyt a gyorsaságot tekintve. A kábeltévés, különösen a még mindig létező analógműsorjel-továbbítást, illetve az IPTV rendszerű – az interneten vagy helyi hálózaton (LAN) keresztül működő – szolgáltatást igénybe vevők pedig mindenképpen hátrányból indulnak a gólok elsőkénti észlelésében, a kapott kép minőségét illetően azonban előnyben lesznek a digitális vételt használó tévénézők.
Az internetes alapú élő meccsnézés sem garancia a gyors képtovábbításra, mivel az internet definíció szerint „best effort” szolgáltatás, tehát a szabad kapacitások függvényében továbbítják a műsorhoz tartozó adatokat is – túlterhelés esetén pedig még inkább belassul a kapcsolat. Ez alól csak az ún. dedikált szolgáltatások jelentenek kivételt, ahol garantált a sávszélesség és a szolgáltatásminőség, illetve a szolgáltatók olyan kapacitással kell hogy tervezzenek, amelyek a hálózati csúcsokat is képesek teljesíteni.
Persze a mondás szerint minden jó, ha a vége jó – ez igaz a meccs lefújásakor érvényes végeredményre is.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 8:15 Maruzsa Zoltán: cél a köznevelés digitalizációja
- 7:43 NGM: a kormány üdvözli az üzemanyagárak újabb csökkentését
- 7:15 A Graphisoft Park 70 eurócent osztalékot fizet részvényenként
- 6:55 A hétvégén már sok lesz a napsütés
- 6:14 EM: a fűtési szezon után a júliusra elvárt szint felett a gáztárolói töltöttség
- 5:13 EBRD: jelentős felzárkózási lendületet adott az EU-tagság eddigi húsz éve a közép-európai uniós gazdaságoknak
- 4:12 A lengyel és a német külügyminiszter szerint Putyin nem diplomáciai eszközökkel győzhető meg a konfliktus befejezéséről
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06