Híd épül a kulturális szakadék fölé

Művészek harcolnak a nyomor ellen Rio de Janeiroban

Művészek vették fel a harcot Rio de Janeiro egy nyomornegyedében a szegénynegyedet a metropolisz gazdagabb részétől elválasztó kulturális szakadék áthidalásáért.

2011.06.04 21:23MTI

Cantagalo a Rio fölötti hegyoldalban meghúzódó favelák, nyomornegyedek egyike, ahol húszezer ember él. A favela lakói nap mint nap ezrével özönlenek a hegyről levezető úton a városba, ahol háztartási alkalmazottként, boltokban, szállodákban, bárokban keresi kenyerüket. A napi migráció azonban egyirányú, a gazdagabb szomszédságból senki sem teszi be a lábát a szegényes környékre.
   
A BBC online kiadásának beszámolója szerint egy helyi múzeum, a Museu de Favela kezdeményezésére az ott élő művészek vették fel a küzdelmet a szegregáció ellen. Cantagalo húsz épületének falára festettek olyan életképeket, amelyek a favela életét ábrázolják. A szokatlan művészeti program célja, hogy képet adjon a helyi városi közösség történetéről, és bemutassa hétköznapjaikat.
   
"A szamba, a capoiera, a funk, és mindazt, amit Rio elitje élvez, a favelákból érkezett. Miközben a helybeliek lejárnak dolgozni a hegyről, a lenti kerületeknek is el kellene kezdeni megismerkedni ezzel a közösséggel, és felhagyni a szegregációval" - idézte a bbc.co.uk Sidney "Tartaruga" Silvát, a múzeum elnökhelyettesét.
   
A statisztikák szerint Rio de Janeiro nyolcmillió lakosának 20 százaléka él favelákban. Ezek a nyomornegyedek, ahogy máshol is a világban, korábban a bűnözés melegágyai voltak, ám két éve, mióta a brazil kormány felvette a kesztyűt, és intézkedéseket hozott a negyedek biztonságosabbá tételére, sokat változott a kép.
   
Mivel a hegyoldalról kitűnő kilátás tárul  városra és környezetére, a helyi hatóságok igyekeznek népszerű idegenforgalmi célponttá változtatni a favelákat. A Museu de Favela azonban nemcsak a külföldi turistákra, hanem a brazilokra is számít. Silva nézete szerint a favelakultúrára büszkék lehetnek az ott élők.

Max Andrade riói orvos is azok közé tartozott, akik mindeddig elkerülték a szegényes környéket.
   
"Rendesen nem megyünk a favelába. Amíg meg nem oldották ott az állandó rendőri felügyeletet, sok bűncselekmény történt, nagyon veszélyes környék volt" - emlékezett az orvos, aki a múzeum elnökével, Carlos Ezquivallal és az egyik művésszel tekintette meg a szokatlan utcai tárlatot.
   
A falfestményeken a közösség múltja is feltárul: az egyik képen vízzel telt kannákat cipelnek a hegyre a helybeliek, mivel korábban a favelában nem lehetett vízhez jutni.
   
Manapság szinte minden házban van már víz és áram. Az életkörülmények sokat javultak, de a környéken élők még ma sem érzik magukat biztonságban.
   
A lakók kezdetben gyanakvással fogadták a múzeum elnökét is, aki a falfestményekről akart velük tárgyalni. Azt hitték, le akarják bontani a házaikat, hogy utat építsenek a helyükre.
   
Andrade doktorra ugyanakkor nagy hatással volt az utcai kiállítás. Mint mondta: a lányával és a barátaival is megnézi majd, mert tudja, hogy környezetéből senki sem zarándokolna el a favelába, és ismerőseinek elképzelése sincs róla, hogy milyen is ott valójában az élet.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.