Galéria, ministúdió, könyvesbolt

Értelmiségi centrum Örkény István neve alatt

Kulturális centrumnak is szánják a főváros XIII. kerületében csütörtökön megnyílt, Örkény István nevét viselő új könyvesboltot, amelyben galéria, ministúdió, nyomtatható festmény- és fotóadatbázis is várja a közönséget.

_{2010.04.08 15:02}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

Minőségi, szegmentált könyvválasztékkal, csaknem 300 hangoskönyvvel, a legjobb fotóskönyv-kínálattal és kiállításokkal is találkozhatnak az érdeklődők az Örkény István Könyvesboltban, amely "értelmiségi centrumként" működhet - hangsúlyozta a megnyitón a Kossuth Kiadó vezérigazgatója.

Kocsis András Sándor hozzátette: a látogatók érintőképernyős konzol segítségével a helyszínen belehallgathatnak a hangoskönyvekbe, egyebek mellett Örkény István Mese-levelek című művébe Mácsai Pál előadásában. Az érdeklődők a ministúdióban maguk is felolvashatják kedvenc versüket, novellájukat, majd a hangvételt CD-n hazavihetik.

A közönség festmény- és fotóreprodukciókat nyomtathat művészi akvarell papírra, a többi között Van Gogh, Gauguin, Michelangelo vagy Keleti Éva és Eifert János munkáiból. Az emeleten mágnesfalas fotógalériát alakítottak ki, ahol május 15-ig Szebeni András kiállítása látható Cseh Tamás Évával és Gézával címmel. A képek első szériája a budapesti szoborparkban készült, "munkásmozgalmi szobrokkal a hátunk mögött ülünk" - emlékezett vissza a fotózásra Bereményi Géza, hozzátéve, hogy a fotós aztán elvitte őket ahhoz a "kopott házhoz", ahol albérletben laktak, majd azt kérte, hogy "emlékező pillantásokkal" tekintsenek fel az erkélyre. A fotók harmadik csoportján az indián ruhába öltöztetett Cseh Tamás és felesége látható.

"Kultúrcentrum" elnevezéssel illette az újonnan megnyílt boltot Tóth József XIII. kerületi polgármester, aki elmondta azt is, hogy a kerületi lakosok 20 százalék kedvezményben részesülnek a könyváruházban. Emlékeztetett arra, hogy a kerületben 3 színház, 135 köztéri alkotás és 158 emléktábla található.

A városrészben 200 képzőművész és 150 író él, de a már elhunyt művészek közül is sokan kötődtek a kerülethez, mások mellett Radnóti Miklós, Kovács Margit és Illyés Gyula.

A megnyitón Mácsai Pál színművész felolvasta Örkény István Nézzünk bizakodva a jövőbe című egypercesét, majd leleplezték az író portréját.

Örkény István: NÉZZÜNK BIZAKODVA A JÖVŐBE!

Körülbelüli száztíz-száztizenöt év múlva, egy szép nyári napon, soron kívül megkondítják majd az ország összes harangjait. Sokan rá se hederítenek, pedig az a csengés-bongás nagy változások hírnöke lesz!

Addigra Visegrádon újjáépül az egykori királyi palota, sosem látott pompával, óriási termekkel, függőkertekkel. Az avatási ünnepségen - azt jelzi majd a harangkongás - néhány aggastyánnak könnybe lábad a szeme. Valóban, az lesz az a perc, az a nagy és régen esedékes perc, amikor véget ér az ezeréves pechszéria.

Visegrád akkor már nem ennek a csöpp kis országnak lesz a székhelye, hanem a Dunai Magyar Köztársaságnak, melynek négy vagy öt tenger mossa partjait. „Dunainak” azért fogják hívni a köztársaságot, nehogy összekeverjék egy másikkal, az Alsórajnai Magyar Köztársasággal. Ez utóbbit akkor se magyarok lakják majd, hanem kopott öltözékű, elnyűtt alsórajnaiak, akik csak kabalából vették föl a magyar nevet.

Le se lehet írni, milyen jó dolog lesz akkor magyarnak lenni! Elég talán annyit mondani, hogy a „magyar” szó - potom száztizenöt év alatt - igévé változik, mely addigra minden élő nyelvbe felszívódik, méghozzá kellemes jelentéstartalommal.

„Magyarni” franciául például annyit tesz majd: magamat jól leszopni. Spanyolul: utcán pénzt találni, érte lehajolni; katalán nyelvjárásban: „Könnyedén hajolgatok, amióta kínzó derékzsábámból kigyógyultam.” És ha valaki Londonban így szól: I am going magyarni (vagyis szó szerint: megyek magyarni), ez azt jelenti: „Ahhoz az isteni nőhöz, akit ott látsz, most odamegyek, megszólítom, belekarolok, hazaviszem és...” (Itt egy csúnya szó következik.)

Más példa: „Én magyarok, te magyarsz, ő magyarik” (mert ikes lesz az ige) hét civilizált nyelven (norvégül, görögül, bolgárul, baszk nyelven stb.) azt jelenti majd: „Ropogós kacsasültet eszem (eszel, eszik), idei uborkasalátával, miközben Yehudi Menuhin a »Csak egy kislány«-t húzza a fülembe.”

Továbbá: „Anyuka, mehetek magyarni? - Magyarhatsz!” - lettül azt jelenti, hogy egy kisfiú elkéredzkedik moziba, s az édesanyja, némi habozás után, elengedi, pedig a filmet csak tizennyolc éven felüliek látogathatják.

De hagyjuk a külföldet! Itthon is sok mindent másként hívnak majd. Például a „vanília” helyett, mely idegen szó, a „háború” megy át a köztudatba, minthogy régi jelentését amúgy is elvesztette.

A visegrádi cukrászdában tehát a fagylaltospult fölött ez lesz kiírva:
Eper
Puncs
Háború
Csokoládé

Így fogunk élni. Addig, ezt a pár évet, ki kell bírni.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!