Kiállítás Washingtonban

Rejtély marad a "budapesti ló" eredete!

Nem tudták bizonyítani a washingtoni Nemzeti Művészeti Galéria szakértői, hogy a rejtélyes "budapesti ló", a budapesti Szépművészeti Múzeumból az amerikai fővárosba érkezett, Leonardo da Vincinek tulajdonított lovas bronzszobor valóban a reneszánsz mester alkotása.

2009.07.06 17:00MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

De elképzelhetőnek tartják, ugyanis nincs ezt cáfoló tudományos tény. "A budapesti ló: a Leonardo da Vinci-rejtély" című tárlat a múlt héten nyílt meg a rangos múzeumban, ahol a 24 centiméter magas szobrocska alatt a felirat: Leonardo da Vinci (1452-1519) által vagy után készített modell alapján öntötték.

A budapesti bronzlovas lenne az egyetlen fennmaradt Leonardo-szobor, ha bebizonyosodna, hogy az ő munkája. A kételyeket azonban nem tudták eloszlatni a washingtoni szakértők, akik az utóbbi hónapokban átfogó vizsgálatot végeztek a szobor eredetének megállapítására.

A kutatást vezető Shelley Sturman előadásában aláhúzta: a legkorszerűbb vizsgálatok alapján annyit tudtak megállapítani, hogy a szobrocska a XVI. században készülhetett, de lehet, hogy néhány évvel Leonardo 1519-es halála után.

A szobron egyebek mellett röntgenfluoreszcens (XRF) vizsgálatot és háromdimenziós lézeres szkennelést végeztek. Nem derült fény olyan tudományos tényre, amely kizárná a XVI. századi öntési időpontot, ám annak az agyag- vagy viaszmodellnek az eredete, amely alapján ló és lovasa készülhetett, homályban maradt.

Shelly Sturman az MTI-Pressnek elmondta: azt ugyan nem tudták bizonyítani, hogy a budapesti szobrocska Leonardo keze nyomát viseli, de kizárni továbbra sem lehet. Azt ellenben megállapították, hogy abból az időből származik, amikor a nagy művész élt, és az alkotás "összhangban van" Leonardo lovas rajzaival.

A budapesti szobor eredete Ferenczy István magyar szobrászig nyúlik vissza, aki 1820 körül Rómában több alkotást gyűjtött össze. Köztük a kis bronzszobrot, a lovat és lovasát, amelyek 1914-ben kerültek a budapesti Szépművészeti Múzeumhoz.

Két évvel később, a múzeum kurátora, Meller Simon cikket írt arról, hogy a szobrocska, amelyet addig régi görög munkának hittek, valójában egy reneszánsz alkotás, amelyet a Leonardo da Vinci által megformált anyag- vagy viaszmodell után öntöttek.

Bár nem maradt fenn egyetlen Leonardo-szobor sem, több forrás is alátámasztja, hogy készített szobrokat. Giorgio Vasari firenzei festő és művészeti életrajzíró például 1568-ban beszámolt arról, hogy Leonardo nevető nőkről és gyerekekről agyagfejeket mintázott, ezenkívül említést tett egy kis viasz lovas modellről is, amelyet, bár nyoma veszett, tökéletesnek tartottak. Arról is tudni, hogy Leonardo maga feljegyzést készített: egyik rajza alapján viaszmodellt akar formázni. A washingtoni galériában kiállított budapesti ló mellett két másik lovas szobrocskát is bemutattak. Az egyiket a New York-i The Metropolitan Museum of Art, a másikat a limericki (Írország) The Hunt Museum kölcsönözte a tárlatra.

A galéria kutatóinak sikerült kimutatni, hogy mindkettő vélhetően a budapesti ló utánzata, az ötvözetek összetétele és az alkalmazott öntési eljárás alapján valószínűleg a XIX. században készültek.

- "A budapesti lovat talán Leonardo alkotta, esetleg valaki más, aki közel állt hozzá vagy nagyon jól ismerte a rajzait, terveit" - mondta Shelley Sturman, aki csapatával milliméterről milliméterre átvizsgálta a szobrok felületét.

Kutatótársa, Katherine May elmondta az MTI-Pressnek, hogy a budapesti ló korának meghatározása mellett a másik fontos "felfedezés", amelyet tettek: a ló és a lovas nem ugyanazon személy alkotása.

A két ötvözet ugyan egyezik, de a méretarány - a lovas apróbb - és a stílus különbözősége alapján valószínűsíthető, hogy a lovast egy másik művész tervezte

- "A lovasban nem érezni a ló kirobbanó energiáját és a testalkata sem tökéletes" - tette hozzá.


A kutatók arról is beszéltek, hogy egyes régi alkotások eredetének meghatározásában esetleg perdöntő bizonyíték az ujjlenyomat. A budapesti ló felületén azonban semmilyen ujjlenyomatot nem találtak, ezenkívül Leonardo ujjlenyomata sem ismert, bár van olyan festménye, amelyen találtak ujjlenyomatot.

Arra a kérdésre, hogy mi szolgálhatna végső bizonyítékul, Katherine May közölte: más lenne a helyzet, ha az alkotáson szerepelne a művész aláírása vagy rendelkezésre állna valamilyen szerződés, dokumentum a szobor készítéséről.

Ennek hiányában azonban a rejtély rejtély marad. A New York-i Magyar Kulturális Intézet úgy tájékoztatta az MTI-t: azt szeretnék, ha a washingtoni galéria szakértője Budapesten is megtartaná előadását a Leonardónak tulajdonított lovas bronzszobor rejtélyéről.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.