Kiváló lehetőség a jó színésznek a jó játékra!

A szolnoki Szigligeti Színház bemutatja a Csókos asszonyt!

A történet abban az időben játszódik, amelyet "békebeli Pest" néven szoktak emlegetni, ezt a bűbájos századeleji világot mutatja be a szolnoki színház előadása is.

2009.02.16 20:30ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Ebben a nem is olyan régi, mégis özönvíz előtti boldog korban kél életre a mese, Pünkösdi Kató színitanodai növendékről, aki egy éjszakára felveszi a "csókos asszony" jelmezét, hogy a Nagytemplom utcai szegényes udvarház kedvencéből egyszerre a Bajza utcai mágnás palota úrnőjévé lépjen elő.
 
Itt élednek fel az akkori irodalmi Budapest jellegzetes figurái Dorozsmai Pista, a léha, bohém zeneszerző, Ibolya Ede az örökké éhes kuplé-író, Rica-Maca az orfeum első számú üdvöskéje, Kubanek a józsefvárosi műpártoló háziúr... 

Az operett, főképp az új magyar operett, annak ellenére, hogy nemzetközi kitekintésben jelentős sikereket mondhatott magáénak a századelőn, és a magyar színházi kultúrát is alapvetően meghatározta, itthon mindig is a lesajnált műfaj kategóriájába tartozott. 

A közönség imádta, a kritikusok fanyalogtak, hiszen ezek a darabok főként szórakoztatni, és nem tanítani akarnak. Így az igazi hungaricumnak tekinthető Magyar Operett sokáig nem vagy alig nyerhetett teret a magyar színpadokon, még akkor is, amikor a musical vagy a rockopera már elfogadott műfajjá váltak itthon is. A Csókos asszony egy a szerencsés kivételek közül.

Fonyó Barbara a darab női főszereplője!

Először 1926-ban mutatták be a Városi Színházban. Nagy siker lett, pedig a kritikusok nem jósoltak neki nagy jövőt. Titka talán abban rejlik, amit a mostani bemutató kapcsán Balázs Péter, a darab rendezője és egyik színésze emel ki:
 
"a Csókos asszony kiváló lehetőség a jó színésznek a jó játékra".
 
Így nem is csoda, hogy az ősbemutatón a nagyhírű prózai színész, Hegedüs Gyula, valamint Honthy Hanna, Somogyi Nusi, Kabos Gyula játszottak a darabban. A későbbiekben is szívesen vállaltak részt rangos előadók a színpadra állításban. 

A jelenlegi bemutató szereposztása most is magáért beszél: Fonyó Barbara és Csengeri Attila játsszák a főszerepeket, akik a musical műfajában már méltán vívták ki a közönség elismerését. A Kubaneket alakító Balázs Pétertől sem idegen a műfaj: számos zenés darabban játszott már, többek között a Funny Girl-ben a Budapesti Operettszínházban, illetve a Hegedűs a háztetőn-ben a székesfehérvári Vörösmarty Színházban. 

A kisebb szerepeket szintén kiváló művészek Barabás Botond, Kertész Marcella és Mécs Károly alakítják. Ezen kívül egy 40 tagú zenekar (Rácz Márton és Reményi József dirigálásával) és hatalmas tánckar teszi teljessé az előadást. 

A szolnoki előadás - az eredeti mű szellemét követve és az operett műfajához hűen - elsősorban kellemes kikapcsolódást kínál a közönségnek, Balázs Péter nem kíván rendezői elképzeléseket ráerőltetni egy kiválóan megkomponált darabra, ám érdekességként kiemeli, hogy ez a Pünkösdi Kató visszavágyik a kastélyból a kunyhóba, ahol egyszerűbb volt az élet, de mégis boldogabb.

A Csókos asszonyt 1957-ben már játszották Szolnokon, akkor Kubaneket Kompóthy Gyula alakította, aki az ősbemutatóban is szerepelt, illetve a darab szinte minden jelentős férfiszerepét játszotta már fővárosi, illetve vidéki színházakban.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.