Három évtized elteltével

Felújítják a húsvéti kokonyaszentelés hagyományát Kisdorogon

Három évtized elteltével felújítják a húsvéti a kokonyaszentelés, azaz a húsvéti ételszentelés bukovinai székely hagyományát a Tolna megyei Kisdorogon.

2014.04.17 08:36MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
freedigitalphotos.net/digidreamgrafix

A vallási népszokás szerint kalácsot, sonkát, tojást és gyertyát visznek vasárnap délelőtt a helyi római katolikus templomban tartandó szentelésre - mondta az MTI-nek Csibi Krisztina, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnöke, aki ezúttal kisdorogi polgárként és néprajzkutatóként kezdeményezte a hagyomány felelevenítését.

A 800 lelkes, német származásúak és bukovinai székelyek lakta településen húsz-huszonöt helybeli vesz részt az ételszentelésen, több német származású is kapcsolódik a népszokáshoz - tette hozzá.

Mint mondta, Kisdorogon, ahol a bukovinai Hadifalváról származó székelyek találtak otthonra a második világháború után, az 1970-es években még élő volt a hagyomány és még a 80-as évek elején is vittek néhányan ételt szenteltetni a templomba.

A helyi szokás szerint a nagyszombati misén szentelték meg a templom padsorai közé kosarakban a földre helyezett ételeket. A hívek kitakarták az ételeket, hogy érhesse őket a szentelt víz.

A kosarakat nagy gonddal készítették el a székelyek, minden család igyekezett a legszebb kenyérruhába csomagolni a négyfonatú kalácsot, sonkát, tojást. Csíkszeredában még ma is látni, hogy kígyózó sorokban az utcára helyezik ki a kosarakat, a csíkszeredai esperes így áldja meg őket. A Tolna megyei faluban szokás volt az is, hogy a papnak csomagot készítettek a szentelményekből.

A hívek 40 napos böjt után húsvét vasárnap ehettek először húst és a vasárnapi reggelin vehettek a szentelt ételekből is, amelyekből el kellett rakniuk egész évre, mert varázserőt tulajdonítottak nekik: betegség esetén állatok gyógyítására használták és a kútba is dobtak egy-egy darabot azért, hogy romlatlan, tiszta maradjon a vize.

Német nyelvterületen, Ausztriában, Bajorországban és Dél-Tirolban ma is eleven az ételszentelés szokása, a Speisensegnung vagy a köznyelvben Fleischweihe néven ismert nagyszombati hagyomány. Az élelmiszereket kosárban, fehér, hímzett terítőbe csomagolva viszik a templomba, amelyekből húsvét vasárnapján reggelire fogyasztanak. A szentelt ételek (kokonya, pászka), összetétele - sonka, tojás, kalács, torma, bor, túró, kolbász - a böjti időszak végét jelzi.

A kokonya olasz vagy vallon jövevényszó - az olasz cuccagna vagy a vallon cocogne szóból alakult ki -, eredetileg azt a tojást jelentette, amelyet a húsvéti sonka levében főztek meg.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.