Átmenet a cselló és a zongora között

Megépítették Leonardo da Vinci viola organistáját

Ötszáz évvel a feltalálása után Slawomir Zubrzycki lengyel zongoraművész, hangszergyártó megépítette Leonardo da Vinci viola organistáját, amelynek két színben pompázó billentyűi teljesen olyanok, mint a zongoráé, de megszólaltatva olyan hangot adnak, mint a cselló húrjai.

2013.11.16 13:35MTI
A viola organista három hangszer sajátosságait egyesíti

A Mona Lisa alkotója, a nagy reneszánsz festő és sokoldalú géniusz 1470 és 1480 között vetette papírra a hangszer tervét - magyarázta az ötvenes éveiben járó Zubrzycki a krakkói Zeneakadémián tartott első teltházas koncertje előtt. A királykék színű, aranyozott hangszer egy hangversenyzongorára hasonlít.

Zubrzycki a mesternek az Atlanti Kódexben összegyűjtött rajzaira hagyatkozott a hangszer megépítésekor. A Leonardo műszaki és tudományos felfedezéseit tartalmazó 12 kötetes gyűjteményt ma a milánói Ambrosiana Könyvtárban őrzik.

A viola organista három hangszer sajátosságait egyesíti - a csembalóét, az orgonáét és a viola da gambáét - mondta Zubrzycki. Negyvenöt fokban nyitott fedele alatt, a hangszer belsejében 61 acélhúr van egy kerekekből és fogaskerekekből álló rendszerrel. Minden egyes húr egy-egy fekete, illetve világos faszínű billentyűhöz csatlakozik. A zongorától eltérően azonban a hangszernek nincsenek kalapácsai, hanem négy kerék mozog vonókhoz hasonlóan a húrokon. Lószőrrel vannak beborítva: hagyományosan ebből az anyagból készülnek a vonók is. Egy kerékszerű forgattyú segítségével mozgatja őket a zenész egy pedállal.

Amikor a zenész leüt egy billentyűt, az egyik keréknek dörzsöli a húrt. A vonó és a fém találkozásakor igen változatos hangok, a cselló, az orgona, illetve a harmonika hangjára emlékeztető rezgések keletkeznek.

Zubrzycki három évig dolgozott a hangszer megépítésén, 5000 munkaórát és 30 ezer zlotyt (több mint kétmillió forintot) fektetett a vállalkozásába.

A brüsszeli Hangszermúzeumban (MIM) őriznek egy ilyen típusú hangszert, amelyet Truchado Raymundo készített 1625-ben Spanyolországban. Pascalle Vandervellen, a múzeum szakértője szerint ez az egyetlen épen fennmaradt ilyen hangszer.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.