Lenyűgöző felhozatal

A modern magyar festészet legjava a Kieselbach Galéria árverésén

A mondern magyar festészet jelentős alkotásai, köztük Dénes Valéria, Ziffer Sándor és Czóbel Béla festményei is szerepelnek a Kieselbach Galéria keddi, összesen 208 tételt felvonultató aukcióján.

2012.12.16 20:29MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Einspach Gábor, a galéria igazságügyi szakértője az MTI-nek elmondta, hogy az aukció egyik legkiemelkedőbb darabja Dénes Valéria 1910-es évekre datált Cserepes csendélet című alkotása, amely a legmagasabb kikiáltási árról, 22 millió forintról indul. 

A szakértő hangsúlyozta, hogy Dénes Valéria - a nagybányai művésztelep tagja, majd Párizsban Matisse tanítványa - munkáiból mindössze 12 mű maradt meg. A meglepően alacsony szám azért is különös, mert a festőnő férjével, Galimberti Sándorral 1914-ben rendezett közös kiállításán több mint 77 alkotás szerepelt. Aba-Novák Vilmos 1930 körül festett Porto dell' Adriatico című képe Olaszországból került elő és 12 millió forinttól vár gazdára. A festő 1930 körül kezdett el lassan száradó temperával farostra dolgozni. 

A művészi kvalitáson túl a festmény különlegessége a fatábla hátoldalán olvasható Giovanni Finazzi olasz gyűjtő fia által jegyzett írás, amelyből kiderül, hogy Aba-Novák a velencei biennálén 1934-ben ismerte meg a híres olasz gyűjtőt, aki egy látogatás alkalmával vásárolta meg tőle a festményt. A kép párja, az Olasz kikötő a Magyar Nemzeti Galériában látható. 

Az aukció ritkaságai még Ziffer Sándornak, a fauve csoport tagjának korai alkotásai, ezek közül a Tél Nagybányán című olajfestményére 20 millió forinttól lehet licitálni. Az 1910-ben készült kép formai megoldásai Czóbel Béla 1906-os képeit idézik, a témája és a hangulata azonban Gauguin Bretagne-ban vagy Tahitiben festett alkotásait tükrözik. Ritkaságnak számít az osztrák Joseph Holzer 1842-es Pest-Budai látkép a Gellért-hegyről című olajfestménye, amely 5 millió forinttól kelhet el. 

A méretes alkotás egyedülállónak számít az életképi motívumokkal kiegészített városi látkép műfajában. Míg a legtöbb európai országban művészi igényű látképek készültek, addig Magyarországon a 19. század klasszicista, majd romantikus festői között nem vált népszerűvé a téma. Czóbel Béla Lány kalitkával című, 1922-re datált művének felbukkanása az elmúlt évek egyik legnagyobb művészettörténeti érdekessége. A 10 milliós kikiáltási árról induló, érintetlen állapotban fennmaradt festmény a Czóbel-életmű és a 20. századi magyar festészettörténet alig ismert területét, a húszas évek berlini magyar emigrációjának életérzését villantja fel.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.