L. Simon László pozíciói

A kulturális bizottság támogatta az NKA-törvény módosítását

Támogatta az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága hétfőn a Nemzeti Kulturális Alapról (NKA) szóló törvény módosítását, amelynek értelmében létrehozzák a szervezeten belül az alelnöki pozíciót.

2012.06.18 14:20MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az intézkedés azért vált szükségessé, mert az NKA eddigi elnöke, L. Simon László hétfőtől az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára. Az NKA elnöki tisztét 2011 őszétől látta el, a jövőben pedig a törvénymódosítással létrehozandó alelnöki pozícióban fogja irányítani a szervezetet.

Az NKA törvény módosításáról szólva az azt benyújtó L. Simon László emlékeztetett, hogy a javaslat összefügg a minisztérium átalakításával és részben személyével is, mégsem "Lex L. Simonról" van szó. Az NKA elnöke a szervezet 1993-as alapítása óta a miniszter, aki ezt a feladatot mostanáig delegálhatta - idézte fel.

Mint hangsúlyozta, az NKA-t úgy kívánják átalakítani, hogy az ne legyen kormányfüggő, és az Alap stabilan, pénzügyileg függetlenül végezhesse a munkáját. Az első Orbán-kormány időszakával ellentétben nincs ugyanis olyan törekvés, hogy az NKA közvetlenül kormányirányítás alá kerüljön; a szervezetben továbbra is független szakkollégiumok bírálják el a pályázatokat, és a kurátori delegálási rendszer is változatlan marad - tette hozzá.

L. Simon László kiemelte: egy nevéhez köthető törvénymódosításnak köszönhetően az NKA költségvetésének maradványösszegei sem vonhatók el. Eddig azért érték ellenzéki bírálatok a kulturális államtitkárságot, mert nem volt képes a kulturális ágazatok összefogására, a források koncentrálására; ezt a kritikát figyelembe véve alakították át a szervezet működését, létrehozva az alelnöki pozíciót - mondta el.

L. Simon László közölte, hogy mielőtt az államtitkárságot elvállalta volna, hetekig tárgyalt Balog Zoltán emberi erőforrás miniszterrel, és bár a törvényjavaslat nem mondja ki, hogy az NKA alelnöke az államtitkár legyen, úgy látták helyesnek, ha ezt a munkát ő viszi tovább. Terveiről szólva elárulta, a jövőben például az állam által alapított művészeti díjakra is lehet majd pénzt fordítani az NKA forrásaiból, így a miniszteri középdíjakkal járó pénzjutalom két évtized óta végre emelkedhet.

Hozzászólásában Hiller István (MSZP) úgy vélte, hogy a kultúra pozíciói gyengék a jelenlegi kormányzati struktúrában, ezen a rendszeren belül azonban az előterjesztés logikus. Mint a volt kulturális miniszter kiemelte, az állami kultúrafinanszírozás az elmúlt két évben jelentősen átalakult: míg a kulturális államtitkárság költségvetése drámai mértékben (70 milliárdról 30 milliárd forintra) csökkent, az NKA költségvetése két év alatt csaknem 40 százalékkal, 11-12 milliárdra nőtt.

Karácsony Gergely (LMP) üdvözölte az államtitkárcserét, hozzátéve ugyanakkor: a centralizációs tendenciákkal pártja nem ért egyet. Noha a 2013-as költségvetés tervezetében a kulturális államtitkárság forrásai 10 százalékkal nőnek, a büdzsé a képviselő szerint tarthatatlan lesz.

Szintén üdvözölte L. Simon László államtitkári hivatalba lépését Pörzse Sándor (Jobbik), megjegyezve azonban: a Jobbik "egy konzervatívabb irányvonalat" szívesebben látott volna a kultúrpolitikában.


Szintén üdvözölte L. Simon László államtitkári hivatalba lépését Pörzse Sándor (Jobbik), megjegyezve azonban: a Jobbik "egy konzervatívabb irányvonalat" szívesebben látott volna a kultúrpolitikában.

Hammerstein Judit kultúráért felelős helyettes államtitkár bejelentette: a kormány támogatja az NKA-törvény módosítását.

Válaszában L. Simon László emlékeztetett, hogy noha valóban eltolódtak az arányok az államtitkárság és az NKA költségvetése között, a magyar állam összesen mintegy 100 milliárd forintot fordít évente a kulturális intézményrendszer fenntartására, így a valós arányok nem olyan rosszak, mint a Hiller István által említettek.

A vita után a bizottság 13 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot.

Hammerstein Judit az ülésen a magyarországi kiállításokra külföldről kölcsönzött kulturális javak számára különleges védettséget biztosító törvényjavaslatról is beszámolt. Elmondása szerint az intézkedés célja, hogy a jogszabályalkotás eszközeivel is lehetővé tegye nagyszabású, kiemelkedő műtárgyakat bemutató időszaki kiállítások megrendezését Magyarországon.

Mint kiemelte, a tervezet szerint a magyarországi bemutatás időtartama alatt a kölcsönzött tárgyakat nem lehet lefoglalni vagy zár alá

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.