Andrzej Ferenc színművész olvasott fel

Veszprémi írók kötetét mutatták be Varsóban

Géczi János, Fenyvesi Ottó, Szabó Tibor Benjámin és a Magyarországon továbbra is inkognitóban alkotó Centauri mutatkozott be.

2012.03.03 08:05MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Veszprémi írók kötetét mutatták be pénteken Varsó egyik legnagyobb könyvesházában, az Irodalom a világon (Literatura na swiecie) világirodalmi folyóirat legújabb számának szerzői közül Géczi János, Fenyvesi Ottó, Szabó Tibor Benjámin és a Magyarországon továbbra is inkognitóban alkotó Centauri mutatkozott be a lengyel közönségnek.

A varsói Magyar Kulturális Intézet által szervezett könyvbemutatót Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter és Porga Gyula, Veszprém város polgármestere nyitotta. A köszöntőkben elhangzott, hogy az irodalmi válogatás a város fontos dimenziójára, szellemi múltjára, jelenére és jövőjére mutat rá.

A pódiumbeszélgetést Anna Górecka, a kötet szerkesztője vezette, aki Magyarországot irodalmi nagyhatalomnak nevezte, utalva arra, hogy európai viszonylatban szerinte négyzetkilométerenként itt található a legtöbb író, és elsősorban költő. A csaknem 100 fős közönségnek Andrzej Ferenc színművész olvasott fel részleteket az életrajzi és irodalmi vonatkozásokban jellemzett írásokból.

Géczi János hivatása és művészi élete önállóságának okait vázolta fel. Elmondta, hogy azért készült biológusnak, mert sosem akarta magát irodalomból eltartani. Véleménye szerint egyebek közt a két évtized munkáját felölelő hatkötetes művelődéstörténeti monográfiájának köszönheti, hogy művészi pályáját "nem befolyásolta az irodalompolitika". Az irodalmárról az is kiderült, hogy elsősorban költőnek érzi magát és nem írónak.

Fenyvesi Ottó a vajdasági magyar irodalomról beszélt, hangsúlyozva, hogy a vasfüggöny idején a vajdaságiak, mindig visszatértek szülőföldjükre, pedig szabadon utazhattak nyugatra. Szerinte fontosnak tartották, hogy saját közösségükben "saját reprezentációt alakítsanak ki a világról", így a vajdasági különállásnak, világlátásnak, szabadságnak eredményeként jött létre az a magyarországitól eltérő irodalom, amelyre a délszláv környezet is hatott.

Centauri lengyelországi megnyilvánulásának okaira mutatott rá. Az író a szabadság zálogának tartja inkognitását, ezért hangsúlyozta, hogy kizárólag a lengyel közönségnek mutatkozik be, és Magyarországon ezt nem tervezi. Megnyilvánulását elsősorban "lengyel lelkű" édesapjának dedikálta, akit annyira vonzott Lengyelország, hogy nyáron minden lengyelt vendégül látott.

Szabó Tibor Benjámin utolsó regényének szentelt figyelmet. A több stílusban megírt 47 - Démonok idejét egyszerű történetnek nevezte, és hangsúlyozta, hogy csak marketinges okokból nevezhette sci-finek vagy thrillernek a kiadó. A történet a mai emberek közös élményére épült, mely szerint a média hatására "valami nyugtalanító történik a világunkban velünk: elkezdtünk egyformán viselkedni és ... gondolkodni".

A bemutatott kötetben a négy írón kívül a Cholnoky-testvérek, Krúdy Gyula, Darvasi Ferenc és Bozsik Péter prózájából, valamint Ladányi István verseiből készült válogatás. Az 1971-ben alapított folyóirat a világirodalmi műfordításokon kívül kritikákat, vitákat is publikál. 1994 óta a kiadványt a lengyel kulturális és nemzeti örökségi tárca támogatja.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.