Szombaton koncerteznek a Velőrózsák

"Most belebújok önmagamba" - beszélgetés Kispál Andrással

Szombaton koncertezik a Kispál és a Borz "vezetéknevének" tulajdonosa új bandájával a Szigeten, de mint azt interjúnkban elárulja: "Ez a zenekar már korántsem arról szól, ami 23 évig tartott."

_{2011.08.12 10:25ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Nem csak a "szómenéses altergyerek" dobbantott, a cigiszájú gitárzseni fehérbálna sem dobbant többet leányszíveket a Kispál és a Borz színeiben. A nagy elválás után egy évvel a Velőrózsák a Szigeten szombaton ropogtatja a csápolók gerincét: az új felállásról, a gasztrozenekar kifejezésről, a pörköltről, és a kései Borz-korról kérdeztük Kispál Andrást.

- Tekintve, hogy annak idején, a tavalyi búcsúkoncert előtt és után körülbelül naponta tették, faggatnak-e ma még a Kispál és a Borzról? Kérdezzük ezt azért, mert a reflektorfényből, azokhoz az időkhöz képest, mintha teljesen kikoptál volna.

- Nemigen foglalkoznak már ezzel szerintem, azon túl, hogy a Kispál és Borzt megpróbálják persze összehasonlítgatni az új munkáimmal. De ez teljesen más dolog, ezt a szituációt gondolom a többiek is átélik. Nem mérvadó már, mert nyilván nem is aktuális.

- Az új banda, a Velőrózsák egyik első nótája (a Biztosan) azzal a szöveggel indul, hogy "Nem érdekel, ha kicsiben játszol, nem érdekel, ha nagyban". Felfogható ez afféle ars poeticaként?

- Hát, a szöveget ugyan nem én írtam, hanem Pavlicsek László, aki a számot énekli, de lehetséges, hogy benne van ez is. Gondolkodhatott ebben, márhogy az én szituációm egy kicsikét nehezebb, mint mondjuk az övé. Mondta is, hogy van itt azért irónia elég: az ő zenei világa teljesen más volt, nem is ebben a körben dolgozott, szóval simán benne lehet ez a kis kanyar. De ez a zenekar már korántsem arról szól, ami 23 évig tartott.

- Milyen visszajelzéseket kapott a Velőrózsák?

- Ilyet is, olyat is. Volt, akinek tetszett, mások azt mondták, hogy hát nem olyan, nem elég karcos, popzene, meg mit tudom én. Nyilván egyből az volt, hogy olyan lesz, mint a Borz volt, csak hát nem is lehet olyan. Van, aki valami hasonlóra vár, és azért csalódik, de nem is akarom hogy olyan legyen, nem szeretném másolni magam, az úgymond bevált sémákat, az akkori gitározásomat, semmit sem.

- Agyonkérdezték a Lovasi Andrást anno, hogy mikor érezte először a Kispál és a Borz „halálát”, de minket inkább az érdekelne, hogy benned miképp ment végbe a változás: mikor vetted tudomásul, hogy le fog zárulni egy korszak, volt-e benned gyász, egyáltalán, hogy élted meg az elmúlt egy évet?

- Valahogy törvényszerű, hogy vége lett, sőt, néha azon gondolkodom, tán hamarabb is abbahagyhattuk volna. Volt még jó akkor is: csak már pont azokat az improvizatív, ügyes kis dolgokat nem tudtuk megvalósítani az új anyagokban, amiket az élőkoncerteken sikerült. Énnekem annyiban könnyebb volt talán tavaly augusztusban az egész, hogy akkorra összeállt a fejemben ez az új dolog, bár eléggé képlékeny volt, nem volt eléggé egyben, hiányoztak a tagok, satöbbi, satöbbi, úgyhogy oda koncentráltam. Amúgy sem vagyok egy ilyen nosztalgikus ember, de kínos volt, mégiscsak elválásról beszélünk, viszont mondom, sokat segített, hogy volt már elképzelésem, nem éltem abban, hogy akkor most belebújok önmagamba, és na most mi lesz.

_{A Velőrózsák: Kispál András - gitár Pavlicsek László - ének Percsy Zoltán - basszus Tóth Zoltán Csüli - dob}

- Az Én, Szeretlek, Téged (az utolsó Kispál és a Borz album – szerk.) tartalmaz már valamit a Velőrózsákba menekített új elképzelésekből?
- Ááá, nem, nem. Én egyszerre csak egy valamire tudok figyelni. Akkor abban voltam, tehát arra a zenekarra koncentráltam rá.

- Akkor a Velőrózsák nem afféle kényszerű döntés eredménye, miszerint most ha belegebedek is zenekart kell gründolnom.

- Nem, én akkoriban, a Borz vége felé már egy kicsit mást szerettem volna, valamiféle elektromos zajokkal ténykedni: kis kísérletek, zörejek, effektek, esetleg ilyen groove-okat belevinni a számokba, amiket megírunk. És úgy érzem, hogy azt akkor már nemigen tudtuk volna megvalósítani - egyrészt a többiek hozzálássa abszolút nem ilyen, látod az Andrást is (Lovasi – a szerk.), a Kiscsillaggal mennyire a rokkendroll felé hajlik. Ellenben ezúttal partnerre találtam a Pavlicsek László személyében, akinek ráadásul saját stúdiója van. Na és akkor ki is tárult egy egészen új világ, amibe érdekes mód nagyon gyorsan bele tudtam tanulni. Ezt eddig én nem ismertem. Szerintem valahol egy zenekar is erről szól, hogy megpróbálunk esetlegesen még magunknak is újat nyújtani.

_{Ezek is ők.}

- A zeneipari mészárszéket elnézve kénytelenek vagyunk megkérdezni: van célod a Velőrózsákkal, vagy hallgassuk inkább úgy, mint szimpla örömzenét?

- Hát, az biztos, hogy nem akarom erőszakkal befuttatni, hogy nagyszínpadok, meg spotlámpák, meg ilyenek… ha tetszik az embereknek, hallgassák örömmel, ha nem, akkor arra meg nem tudok mit mondani. Játszani szeretnénk a magunk kis vonalán, ráadásul a többieknek munkahelyük is van… úgyhogy ez egy ilyen amatőrzenekar, nevezzem úgy?

- Ahogy jólesik. Valójában azért kérdeztük ezt, mert a Velőrózsák kifejezés, azon túl, hogy egy friss banda neve, pont egybecseng egy régebbi (a 9.) Kispál és a Borz album címével. Nem féltek az összehasonlítgatásoktól, vagy szimplán csak poén az egész?

- Poén semmiképp, de mondjuk most már mondanék jobbakat, a Két Lotti és az elárvult teve, vagy mit tudom én. Nemigen tudtunk megegyezni semmiben, mint amikor jön a gyerek, tudod, és a házastársak nem jutnak dűlőre. Nem akartam angolt, latint, semmi ilyesmit. És hát találkoztam egy pécsi újságíróval, körülbelül 10 perc volt a megbeszélésünkre, na és akkor kellett mondani egy nevet. Akkor ugrott be ez a Velőrózsák: egyrészt utalva a dobosunkra, Csülire (Tóth Zoltán „Csülök”, 1996 és 2002 között a Kispál és a Borz dobosa – a szerk.), meg aztán csak úgy. Az szerintem egy erős lemez volt különben, de semmiképp nem akartam abból indítani semmit. Semmiféle hátsó szándék nincs ebben, komolyan.

- A tagok átlagtérfogatát tekintve talán érthető, de azért mégiscsak némi magyarázatra szorul a „gasztrozenekar” szókapcsolat, amivel, ha kérdezik, a zenekart illetitek.

- No, ha jó passzban vagyok, még én vagyok a legkarcsúbb. A basszusgitáros (Percsy Zoltán, korábban Kispál András középiskolai formációjának – Keselyűk Esztrádzenekar – aktív tagja – a szerk.) remekül főz, ellátja az embert napokra mindenféle pörköltekkel… a gasztrozenekar, az meg úgy adta magát. Velőrózsák – gasztrozenekar, az olyan alternatív név, mi meg úgyis csak ilyen alternatívok lehetünk, hát nem? Mondjuk nem igazán szeretem ezt a kifejezést, a Kispálból is a Takarózz be nyugodtan (dúdolja: ) takarózzbenyugodtan maaludjunknanaaa, ez volt a kedvencem, ebben voltak nálunk talán először vonósok. A dallamosabb, középtempójú dalok, amik már-már populárisabbak, azokat szeretem inkább – a szélsőségesen alternatívval nem tudok mit kezdeni.

- A Velőrózsák (mint a jó kocsonya – a szerk.) mintha direkte jóbarátokból, kollégákból állt volna egybe. A régi zenész-bajtársakkal mennyire volt nehéz együttműködni, voltak-e kompromisszumok, amelyeket muszáj volt megkötnötök?

- Nemigen, vagyis hát persze, 40 év fölött mindenkinek vannak dolgai, amiken semmiért sem változtatna. A Zolinak a kisfia a múlt szombaton született meg, úgyhogy ebből a szempontból persze, hogy kénytelenek vagyunk odafigyelni. Zeneileg semmi ilyesmire nem emlékszem. Mindenki odateszi a kicsi világát, az van most, amit egyébként én a Borz első időszakában nagyon szerettem: hozza magával az ember, belerakja a maga kis cuccát, és lesz belőle valami. Az énekes probléma, az volt óriási, igazából két héttel az első, Gödör-beli fellépésünk előtt találtunk rá Pavlicsek Lászlóra, vele kellett rohamléptekben összeállítani a műsort… marha nagy szerencsénk volt, nagyon egymásra találtunk, mind emberileg, mind zeneileg. Sokat fejlődtem szerintem, sokat adott a Laci.

- Túl személyes kérdés, hogy mennyi cigit szívsz a Borz óta?

- Hát, most ott tartok, hogy pont az előbb adott a kezembe a fiam egy ilyen elektromos cigarettát, ami valami illatosított levegőt fúj az ember szájába, ha a konnektorba dugja. Kérdeztem, öngyújtóval rá lehet gyújtani? Azt mondja: nem. Akkor innen már meg van lőve az egész. Nem tudom, lehet, hogy jövőre kevesebbet fogok szívni, ha behozzák ezeket a dohányzásellenes törvényeket, bár már büntettek meg az utcán cigiért, úgyhogy lassan rutin lesz ez is.

- Mire számíthatunk az augusztus 13-i Szigeten, este 8-kor tartandó koncerten?

- Van egy jó háromnegyed-egy órás műsorunk, amit már mióta próbálunk, ma este is oda megyek, és éjszaka nyomjuk. Van egy szám, ami elég nehéz, a 160-as. Mi hívjuk, így, ez csak munkacím, ebben nagyon egyben kell lenni. Gyűrjük, szerintem jó lesz.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter