Ofer és ami mögötte van

Az iráni atom után kémkedtek a zsidó milliárdos hajóinak ügynökei?

Valódi kémtörténet van kibontakozóban Sammy Ofer néhai zsidó milliárdos cége körül: a Sunday Times című brit lap szerint Ofer Iránba küldött hajói egy Blackhawk helikoptert és izraeli ügynököket szállíthattak az iszlám köztársaságba, akik feladata az volt, hogy információkat szerezzenek Irán atomprogramjának titkolt részleteiről.

2011.06.11 11:35MTI

Az izraeli média szerint az Ofer fivérek cégének legalább 13 olajszállító hajója kötött ki Iránban az elmúlt tíz év folyamán.
   
A témát több hírportál is felkapta. A Jediót Ahronót izraeli napilap internetes oldala (ynet) Richard Silverstein amerikai zsidó újságírót idézte, aki emlékeztetett, hogy a Hamász szélsőséges palesztin szervezet egyik vezetőjét, Mahmúd al-Mabhúhot meggyilkoló izraeli kommandó Dubajból Iránba menekült. A dolog "mindig is szúrta a szemem, kiindulva az Irán és Izrael közötti ellenséges viszonyból, de ha az Ofen Brothers hajója várt rájuk, hogy hazaszállítsa őket, akkor már nem is olyan furcsa a történet" - írta Silverstein.
   
Silverstein gyanúját csak tovább fokozta, hogy forrásai szerint a knesszet pénzügyi bizottságának Ofer illegális ügyleteivel kapcsolatos meghallgatását félbeszakító titkos üzenetet egy magas rangú biztonsági tisztségviselő adta át a testület elnökének.
   
Az Ofer Brothers szingapúri leányvállalata, a Tanker Pacific 8,65 millió dollárért adta el Raffles Park nevű tartályhajóját az arab emírségekbeli Crystal Shippingnek, amely aztán továbbadta azt az IRISL-nek, az iráni hajózási vállalatnak. Sammy Ofer és a vállalat társtulajdonosa, Juli Ofer cáfolta, hogy szabálytalan ügyletről lett volna szó, illetve biztosították a hatóságokat: nem tudtak róla, hogy végül Irán kezében köt ki a tanker.

Ugyanakkor egy, a Wikileaks oknyomozó honlap által kiszivárogtatott diplomáciai távirat szerint az amerikaiak már 2008-ban figyelmeztették Izraelt: ne üzleteljen bizonyos cégekkel, mert azok a kettős felhasználású eszközöket és anyagokat is szállító IRISL trójai falovai.
   
Az Egyesült Államok május végén a fenti ügylet miatt hat másik nemzetközi vállalat mellett Ofer cégét is feketelistára tette, mert megsértette az iszlám köztársasággal szemben érvényben lévő nemzetközi kereskedelmi embargót. Az életbe léptetett szankciók miatt az Ofer csoport nem kaphat pénzt az amerikai export-import banktól, nem vehet fel 10 millió dollárnál több kölcsönt amerikai pénzintézetektől, és nem kaphat exportengedélyt az Egyesült Államoktól.

Az izraeli külügyminisztérium már 2011 februárjában tudott róla, hogy az amerikaiak szankciók bevezetését tervezik az Ofer csoporttal szemben, mégsem érintkezett Washingtonnal az ügyben. Silverstein szerint ennek egyik magyarázata az lehet, hogy a kormánynak hajtott haszon megérte az iráni utazásokkal járó kockázatot.
   
A másik lehetőség kevésbé drámai, és inkább minősíti a minisztériumok munkáját: egy magas rangú izraeli külügyi tisztségviselő a Háárec című napilapnak azt nyilatkozta, hogy az utóbbi időben nem tájékoztatták megfelelően a magánszektort az Irán elleni szankciókról. Az illető kifogásolta, hogy nem lépett életbe olyan jogszabály, amely alátámasztotta volna a büntetőintézkedéseket.
   
A romániai születésű, 89 éves Sammy Ofer egyébként június 3-án, néhány nappal a cégét érintő botrány kirobbanása után halt meg tel-avivi otthonában. A műgyűjtő és művészetpártoló Sammy az amerikai Forbes magazin idei listáján a világ leggazdagabb embereinek sorában a 79., Izraelben pedig az első helyet foglalta el.
   
A Forbes 10,3 milliárd dollárra becsülte az Ofer testvérek, Juli és Sammy vagyonát. Az Ofer csoport izraeli és tengerentúli ingatlanügyletekben is érdekelt. Az 1950-es években alapított vállalat jelen van a média, a légi közlekedés, a műszaki cikkek piacán.
   
Oferék neve több magyarországi ingatlan-beruházással - köztük az Álomszigettel, illetve a belvárosi Zeppelin fejlesztési projekttel - is kapcsolatba került. A Jobbik pénzmosással gyanúsította a céget.
   
Az Ofer-ügy zavarba hozta az izraeli kormányzatot, amely az Irán elleni szigorúbb szankciókért száll síkra. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hangsúlyozta: Iránnal továbbra is tilos bárminemű kapcsolat, és a kormány nem engedélyezett semmiféle szállítmányt az iszlám köztársaságba. Az izraeli titkosszolgálat, a Moszad egykori igazgatója, Meir Dagan pedig úgy véli, indokolatlanul nagy az Ofer Brothers körüli felhajtás.
   
Teherán is hasonlóképpen reagált, mint a zsidó állam: kiemelte, hogy az iráni törvények tiltanak "mindenfajta ügyletet a cionista rezsimmel" vagy Izraellel kapcsolatba hozható vállalatokkal. Az iszlám köztársaság tagadta, hogy olajszállítót vásárolt volna egy izraeli cégtől.
   

Irán tavaly újabb nemzetközi szankciókkal szembesült vitatott atomprogramja miatt. A Nyugat azzal vádolja az iszlám köztársaságot, hogy békésnek álcázott nukleáris programjának valódi célja az atomfegyver kifejlesztése. Teherán nem hagy fel az urándúsítással, és egy ideje már a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőreit sem engedi be létesítményeibe.
   
Az Ofer-üggyel és Iránnal foglalkozó német SpiegelOnline honlap idézett egy cikket az iszlám köztársaság kormányához közel álló Forradalmi Gárda honlapjáról, amely az első kísérleti atomrobbantás utáni napról ír - persze szigorúan hipotetikusan.
   
"A mai nap ugyanolyan, mint a többi. Egy jó nap. A kísérleti robbantás hírére nem állt meg az élet Iránban. Néhány alkalmazott időben jön munkába, míg mások túl későn - ahogy máskor is. A szemeinkben azonban új fény csillog - az erő és a nemzeti büszkeség szikrája."
   
Egyes szakértők a fenti gondolatkezdeményt a kormány első lépésének tartják a lakosság atomtesztre való felkészítésére.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.