Fukusima felülírta eddig vallott felfogását

Új korszak kezdődött: Merkel parlamenti támogatást kért az "atompolitikai" váltáshoz

A kormány által elhatározott "atompolitikai" váltáshoz kért parlamenti támogatást a német kancellár, hangsúlyozva, hogy a fukusimai atomkatasztrófa gyökeresen megváltoztatta az atomenergiával kapcsolatos, eddig vallott felfogását.

2011.06.09 10:01MTI

A Bundestag előtt csütörtöki reggel ismertetetett kormánynyilatkozatában Angela Merkel úgy vélekedett, hogy a japán atomszerencsétlenség után új korszak kezdődött a világban és Németországban is.

Tudomásul kell venni az atomenergia hasznosításának kockázatait, és a történtekből le kell vonni a tanulságokat. A kancellár ezzel indokolta, hogy kormánya energiapolitikájában alapvető fordulatot határozott el.
   
Merkel megismételte a tervezett új energiapolitika legfőbb elemeit. Eszerint Németország 2022 végéig teljesen lemond az atomerőművek használatáról. A jövőre vonatkozóan mindenekelőtt biztonságos, megbízható, megfizethető és a környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő energiaellátást ígért.

A megújuló energiaforrások -  a többi között a szél, a nap és víz, valamint a biomassza - részesedését az ország áramellátásában a jelenlegi 17 százalékról 2022-ig legkevesebb 30-ra kívánják emelni. Az atomenergia részesedése jelenleg 22 százalékot tesz ki, ezt a jövőben fokozatosan megújuló energiaforrásokkal, továbbá szén- és gázerőművekkel kívánják pótolni.
   
A kancellár ismertette a szükséges törvénytervezeteket, amelyek megvitatását a Bundestag azonnali hatállyal megkezdi, és július közepéig szavaz a kormányjavaslatról. Az ellenzéki szociáldemokraták már jelezték, hogy minden valószínűség szerint támogatják azt, és valószínű a Zöldek támogatása is, noha a párt ennek megvitatására rendkívüli kongresszust hívott össze.
   
Merkel nyilatkozatában utalt arra, hogy az "atompolitikai" fordulat végrehajtásához rendkívüli erőfeszítésekre, egyfajta ipari forradalomra van szükség. Németország energiaellátásának biztonságát a jövőben sem fenyegeti majd veszély.

A német mintával kapcsolatban a kancellár a jövő energiapolitikájáról beszélt, hangoztatva, hogy a vezető ipari országok közül elsőként Németország vállalkozott erre.

Támogatta a tervezett energiapolitikai fordulatot Frank-Walter Steinmeier, a szociáldemokraták parlamenti frakciójának vezetője. Egyúttal élesen bírálta a kancellárt és a kormányt az atompolitikai "piruettekért".
Steinmeier emlékeztetett arra, hogy az atomerőművek 2021 végéig történő bezárását még a Gerhard Schröder vezette szociáldemokrata-zöld kormány határozta el, a Merkel-kormány azonban a korábbi kormányzati döntést tavaly ősszel hatályon kívül helyezte.  
   
Az atomerőműveket működtető energetikai konszernek már korábban közölték, hogy nem értenek egyet a kormány javaslatával, és jogi úton kívánják megtámadni az abban foglaltakat.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.