A cigányság társadalmi integrációjáért tüntetnek

Elítélte a romák kitoloncolását az Európai Parlament

Elítélte az Európai Parlament csütörtökön elfogadott állásfoglalása a romák csoportjainak kitoloncolását Franciaországból, és ismét felszólított egy európai uniós átfogó stratégia kidolgozására a cigányság társadalmi integrációjának érdekében.

2010.09.09 14:37MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Egy többpárti határozati javaslatot viszonylag kicsi többséggel elfogadva a képviselők emlékeztettek arra, hogy az Európai Unió "mindenekelőtt egy olyan közösség, amely a nyílt és befogadó társadalom, valamint az uniós polgárság fenntartását és támogatását szolgáló értékeken és elveken alapul, különösen a megkülönböztetés minden formájának tiltása révén".

A szöveg egyebek között arra sürgeti az EU-tagállamokat, hogy teljes mértékben tegyenek eleget az uniós jogszabályokban előírt kötelezettségeiknek, és "szüntessék meg a következetlenségeket a szabad mozgáshoz való jogról szóló irányelv előírásainak alkalmazása terén".

A szocialista, liberális, zöldpárti és egyesült baloldali állásfoglalás-tervezetet 337-245 arányban, 51 tartózkodás mellett fogadták el. Eszerint a parlament aggódik a romák visszatoloncolásával kapcsolatos politikai vita "gyűlöletkeltő és nyíltan diszkriminatív hangneme" miatt, és úgy véli, a Franciaországból kiutasított romáktól való ujjlenyomatvétel is jogellenes.

Az állásfoglalás kiemelte, hogy a közérdekre, a közbiztonságra és a közegészségre való hivatkozással a szabad mozgást és tartózkodást csak személyes magatartás alapján lehet korlátozni, általános megelőzés ürügyén vagy az etnikai vagy nemzeti származás alapján viszont nem. A szöveg azt is hozzátette: kiutasítás csak egyedi alapon és egyedi mérlegelés alapján történhet, eljárási biztosítékok és jogorvoslat biztosítása, valamint az egyéni körülmények figyelembe vétele mellett. A parlament elítélte, hogy az Európai Bizottság "csak megkésve és korlátozott módon reagált", amikor ellenőriznie kellett volna, hogy a tagállami intézkedések összeegyeztethetők-e az EU jogával. A képviselők nem értenek egyet a romákkal kapcsolatos ügyeknek a bizottságon belüli szétszabdaltságával, és horizontális koordinációt szeretnének. Az elfogadott szöveg egyik beterjesztője sok más képviselő mellett Göncz Kinga (MSZP) volt, aki a keddi plenáris vitában egyebek között azt emelte ki, hogy "egy sérülékeny, különösen szegény etnikai csoport megbélyegzése, kriminalizálása történt, amely sérti a diszkriminációmentességhez való jogot, de veszélyes tendenciákat is indíthat el".

"Sarkozy elnök már talált is követőkre - tette hozzá. - Magyarországon a szélsőjobboldali párt, a Jobbik már a magyar romák állampolgárságának megvonását, a romák táborokba zárását hirdeti."

Külön állásfoglalás-javaslatot nyújtott be az EP legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt, amely a szavazás után kiadott közleményben úgy vélte, hogy "Franciaországra és az Európai Bizottságra mutogatni, mint azt a baloldali frakciók elfo


A néppárt bejelentette, hogy az EP egyetlen roma képviselőjének, Járóka Líviának (Fidesz) a vezetésével munkacsoportot hozott létre a téma figyelésére. A magyar képviselő a közleményben jelezte: máris meg kívánja kezdeni a munkát, és csoportjával olyan ajánlásokat kíván kidolgozni, amely elősegíti az uniós szintű, intézményesített stratégia megteremtését a romák gazdasági és társadalmi bevonására. A néppárt ezen dolgozik 2004 óta - tette hozzá.

Írásban adta be hozzászólását az erdélyi magyarság egyik képviselője, Tőkés László EP-alelnök, aki - a francia diplomácia kritikáját idézve - számon kérte az EU által Romániának nyújtott tetemes támogatási pénzek eltérítését, illetve a cigányság hazai integrációjának teljes elhanyagolását.

A képviselő egy, az EU és a tagországok együttműködésén alapuló, hatékony roma stratégia, valamint a cigánykérdés országonkénti megoldása mellett szállt síkra. Ugyancsak írásban szólt hozzá Tabajdi Csaba (MSZP), aki szintén szorgalmazta, hogy nemzeti szinten készítsenek minden tagállamban középtávú roma-integrációs cselekvési programot.

Kifejtette azt is: egyetért Andor László európai biztos arra vonatkozó javaslatával, hogy hozzanak létre egy páneurópai módszertani központot, amelynek tevékenysége később közös képzési programok szervezésére és a legjobb gyakorlatok kölcsönös cseréjére is kiterjedhetne.

A vitában felszólalt az Európai Bizottság két illetékese, az alapjogok érvényesüléséért felelős Viviane Reding és a társadalmi integráció témáját gondozó Andor is.

A magyar biztos a vitában visszautasította azokat a kritikákat, hogy az "uniós kormány" semmit nem tenne az ügyben. Kiemelte, hogy egyebek között a következő tíz év uniós foglalkoztatási és növekedési programja, a középtávú stratégiának számító Európa 2020 is foglalkozik ezzel a témával, emellett a bizottság áprilisban egy, a lehetséges tennivalókat áttekintő dokumentumot is kiadott.

Hangoztatta ugyanakkor, hogy a romák integrálása az uniós intézmények és a tagországok közös feladata.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.