A moszkvaiakat sokkolta a kettős merénylet

Képek: nők robbantottak a metróban - a szakértő szerint csecsenek

Robbanás történt a moszkvai metróban, a Kreml közvetlen közelében lévő Lubljanka állomáson hétfő reggel, legalább 26-an életüket vesztették a metró kocsijában és a peronon, majd egy másik robbanás történt a Park Kulturi állomáson, ugyancsak egy metrókocsiban, és az első hírek szerint ebben 12-15 ember halt meg. A halálos áldozatok száma az első jelentések óta 43-ra nőtt.

_{2010.03.29 13:11}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

Külügyi szóvivő: nem tudni külföldi áldozatról

A moszkvai magyar nagykövetség felvette a kapcsolatot a hétfői metrórobbantások kapcsán az orosz külügyminisztériummal és a rendkívüli helyzetek minisztériumával, amelyek egyelőre nem tudnak külföldi áldozatokról - közölte Mátrai Zsuzsa külügyminisztériumi szóvivő az MTI-vel.

A szóvivő hozzátette, hogy a fejleményekről folyamatosan tájékoztatják majd a közvéleményt.

Az orosz ügyészség terrortámadásnak minősítette a történteket.

_{Moszkva, 2010. március 29. A TV-képernyőről készített felvételen hordágyon fekvő sebesült nőt tesznek mentőautóba. (fotó: MTI)}

Luzskov: nők voltak az öngyilkos merénylők

Jurij Luzskov moszkvai polgármester szerint nők követték el a metró egy-egy állomásán hétfő reggel a két öngyilkos merényletet.

Az áldozatok számáról eltérő adatokat közölt a polgármester, a rendkívüli helyzetek minisztériuma, valamint a mentőszolgálat. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) megerősítette, hogy nők voltak a merénylők. Az ügyészség szerint a két merénylet 35 ember életét oltotta ki. A legfrissebb adatok szerint 38 sebesültet szállítottak kórházba. A moszkvai magyar nagykövetségen Fendrik László főkonzul az MTI kérdésre elmondta: érdeklődött az illetékes szerveknél, hogy nincs-e magyar állampolgár az áldozatok között, de egyelőre azt a választ kapta, hogy még egyáltalán nem tudnak esetleges külföldi áldozatokról

. Jurij Szjomin moszkvai főügyész közölte, hogy a pokolgépek az elkövetők testén voltak, és az első adatok szerint mindkét öngyilkos merénylő nő volt. A pokolgépek robbanóereje mintegy 2-2 kilogramm trotilnak felelt meg. Az első robbantás időpontjában a moszkvai metróban több mint félmillió ember tartózkodott. Az egyik merényletet a Lubjanka metróállomáson követték el, amely közvetlenül az FSZB székháza közelében van. A rendvédelmi szervek a délelőtt folyamán kutyákkal vizsgálják át a hatalmas moszkvai metróhálózat minden állomását. A fővárosi rendőrségnél megerősített szolgálatot rendeltek el. Az orosz fővárosban alig fél órával a második robbantás után elterjedt a hír, hogy a Proszpekt Mira állomáson is volt robbantás, de ezt a rendkívüli helyzetek minisztériuma és az ügyészség megcáfolta.

Dmitrij Medvegyev elnöknek a legfőbb ügyész és az egészségügyi miniszter tett jelentést. A Krasznojarszkban tartózkodó Vlagyimir Putyin kormányfőt szóvivője közlése szerint szintén részletesen tájékoztatták. Időközben kiderült, hogy a mobilhálózat nem sérült meg, csak túlterhelt, de lelassult az internet szolgáltatás is. A moszkvai közlekedés továbbra is gyakorlatilag bénult állapotban volt moszkvai idő szerint délelőtt 11 óra körül, vagy három órával az első robbantás után, noha a közlekedési vállalat nagyon sok külön buszjáratot állított be, s a tömegközlekedési eszközök a lezárt részeken is közlekedhetnek.

A közlések szerint moszkvai idő szerint 13 óra előtt nem lehet számítani a közlekedési helyzet javulására. Az Eho Moszkvi rádió élő adásába betelefonáló hallgatók arra panaszkodnak, hogy sem a forródróton, sem a helyszínen nem kapnak tájékoztatást az áldozatokról.

Délelőtt 11 óra körül a sérültek névsorát azonban közzétették, s azt is, hogy kit melyik kórházba szállítottak. Érdekesség, hogy a rádió adásába meglehetősen sokan telefonálnak az Oroszország elleni terrorizmus fő fészkének tekintett Csecsenföldről és Ingusföldről, hogy kinyilvánítsák részvétüket az áldozatok hozzátartozóinak és általában Moszkvának.

_{A TV-képernyőről készített felvételen bekötött fejű férfi ül egy mentőautóban a moszkvai Park Kulturi metróállomás közelében. (fotó: MTI)}

Az ügyészség 36 halottról számol be, helyesbítés

Az orosz ügyészség legfrissebb, helyesbített közlése szerint 36 ember vesztette életét a moszkvai metróban hétfőn reggel elkövetett két robbantás következtében, és mintegy 70 sebesültet vittek kórházba. Az ügyészség korábban közzétett listája még 38 halálos áldozatról számolt be.

Az áldozatok túlnyomó többsége orosz, köztük több gyerek is van. A külügyminisztérium közlése szerint életét vesztette két, Örményországból érkezett, ideiglenes moszkvai bejelentővel rendelkező személy.

Malajzia moszkvai nagykövetsége bejelentette, hogy két malajziai állampolgár könnyebben megsérült. A merényleteket moszkvai idő szerint hétfőn délig egyetlen szervezet sem vállalta magára. A helyszíneken több mint 400 mentő és tűzoltó dolgozik. A moszkvai közlekedési vállalat több mint 100 autóbuszt állított be, amelyek ingyenesen szállítják az utasokat azokon az útvonalakon, ahol a metró terrorcselekmény miatt nem jár. A metró működő részein példátlanul kevés az utas, a merénylet híre miatt nagyon sokan nem indultak el a munkába. A helyszíni híradásokból és a Vesztyi 24 hírtelevízió képeiből ítélve a két állomáson és környékén káosz uralkodik, s ez derül ki abból is, hogy minden hivatalos szervezet percenként eltérő adatokat közöl az áldozatokról.

Az Eho Moszkvi rádió műsorában egy hallgató sírva elmondta: amikor beszállt a metróba, hallotta a bejelentést, hogy a szerelvények a szokásosnál nagyobb időközönként járnak, majd a szerelvény megérkezett a következő állomásra, a Lubjankára, ahol közel fél órát vesztegelt, és az utasoknak végig kellett nézniük a mentési munkálatokat. Szergej Sojgu, a rendkívüli helyzetek minisztere felszólította a moszkvaiakat, hogy SMS-ben próbálják tisztázni esetleg érintett családtagjaik helyzetét, mivel a mobil hálózatban telefonálni nagyon nehéz, de a szöveges üzenetek némi késéssel ugyan, de eljutnak a címzettekhez. A politológusok első nyilatkozatai szerint a merényletek célja az oroszországi helyzet destabilizálása. Alekszej Makarkin, a Politikai Technológiák Központja intézet igazgató-helyettese szerint a merényletek mögött állók egyben kihívást intéztek az orosz fegyveres testületekkel szemben. Erre abból következtet, hogy a Lubjanka állomás a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) épületénél van, és úgy vélte, a legvalószínűbb, hogy a nyomok a Kaukázus északi részére vezetnek majd.

Mások úgy vélték, hogy a merényletek az észak-kaukázusi szélsőségesek bosszúja azért, mert az utóbbi hetekben a mozgalom több vezető személyiségét likvidálták a szövetségi erők. Julija Latinyina neves újságíró, a kaukázusi helyzet alapos ismerője az Eho Moszkvi rádió műsorában úgy vélte, a merényleteket a szélsőségesek nem valami ellen követik el, hanem az általuk alapítani kívánt kaukázusi iszlám állam érdekében.

Medvegyev a terrorizmus elleni harc folytatását ígéri

Az orosz vezetés rendületlenül folytatja a terrorizmus felszámolását célzó irányvonalát, s ezt a harcot rendületlenül végigviszi - jelentette ki hétfőn Dmitrij Medvegyev orosz államfő a metróban elkövetett robbantásos merényletek kapcsán.

Az államfő egy rendkívüli tanácskozáson mondta ezt, amelyen az érintett intézmények és hatóságok vezetői számoltak be a történtek következményeiről.

Az Interfax hírügynökség közben úgy értesült, hogy a metróban lévő biztonsági kamerák felvételeinek tanúsága szerint a két "sahidkát" - öngyilkos merénylő nőt - egy-egy asszony kísérte, s ellenük körözést adtak ki.

Szakértő: ismét csecsenek robbanthattak

Ismét észak-kaukázusiak, ezen belül is csecsenek robbanthattak a moszkvai metróban hétfőn reggel, a merényletnek valószínűleg nem lesz közvetlen hatása az orosz döntéshozásra, de nem lehet kizárni, hogy további akciók követhetik a mostani merényleteket - mondta Sz. Bíró Zoltán, Oroszország-szakértő, az Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa hétfőn az MTI-nek.

Az első hírekből és információkból arra lehet következtetni, hogy nagy valószínűséggel csecsenek vagy észak-kaukázusiak lehettek a megrendelők és az elkövetők. Az akció biztos, hogy nem fogja engedményekre kényszeríteni az orosz kormányzatot - hangsúlyozta Sz. Bíró Zoltán. Nyilvánvaló, hogy politikai célja volt a robbantásoknak, minél nagyobb káoszt akartak okozni a merénylők, azt akarták ezzel megmutatni, hogy ki vannak szolgáltatva az oroszok. Erre pedig a legmegfelelőbb hely a moszkvai metró - hangsúlyozta az elemző. Sz. Bíró Zoltán szerint az események kitervelői ezután sem számíthatnak semmilyen engedményre a moszkvai vezetéstől. A putyini rendszer ugyanis abban különbözik leginkább a jelcinitől, hogy sem tárgyalni, sem engedni nem hajlandó ezekben a kérdésekben.

A vezetés azonban tudatában van, hogy milyen hatalmas regionális különbségek jellemzik Oroszországot, azon belül is milyen nehéz helyzetben van az Észak-Kaukázus - fűzte hozzá. Az ilyen merényletek ráadásul fenntartják az orosz társadalomban azt az ellenszenvet a Kaukázusban élő etnikumokkal szemben, amely a kilencvenes évek végétől alakult ki - mutatott rá a szakember.

A világ elszokott ezektől az eseményektől, az utolsó áldozatokkal járó merénylet 2004-ben történt, 2007-ben ugyan volt egy kísérlet, de azt időben felfedezték. A robbantásokkal a továbbra is megoldatlan észak-kaukázusi helyzet ismét a világ és Oroszország figyelmének középpontjába kerül - tette hozzá.

Nem véletlen, hogy az egyik merénylő a Szövetségi Biztonsági Szolgálat épülete alatti metróállomáson robbantott, a másik célja pedig a szövetségi belügyminisztériumi állomás volt. Az üzenet egyértelműen az volt, hogy az észak-kaukázusi konfliktus továbbra sincs lezárva. Ugyanis nemcsak Csecsenföld, hanem az egész Észak-Kaukázus problémás terület: Ingusföldről, Észak-Oszétiából és Dagesztánból is érkeznek hírek különböző csoportok működéséről és az azok elleni szövetségi fellépésről - fűzte hozzá.

Arra a kérdésre, hogy megelőzhetőek lettek volna-e a robbantások, Sz. Bíró Zoltán azt mondta: rendkívül nehéz egy akkora létesítményt védeni, mint a moszkvai metró. Épp ezért nagyon nagy számban vannak jelen az állomásokon a rendőrök és a titkosszolgálatok civil ruhás munkatársai, ráadásul kiterjedt kamerahálózatot is kiépítettek a metróban.

A kamerák képeiből épp ezért már sikerült kideríteniük, hogy a feltételezett elkövetők hol szállhattak fel a metróra és hogyan néztek ki. De nagyon nehéz előre kiszűrni a lehetséges merénylőket - mondta a szakember.

Az első robbantás utáni reakciókkal kapcsolatban a szakértő kiemelte, hogy az 1977 óta

A moszkvaiakat sokkolta a kettős merénylet

A hétfői moszkvai metrórobbantások sokkhatásként érték az orosz főváros lakóit. Több százan önkívületi állapotban menekültek ki a metróból, sokan zokogva. Az egyik öngyilkos merénylet helyszínén, a Park Kulturi állomásnál egy férfi a nála lévő palack vízzel igyekezett tisztára mosni véres arcát - számolt be az AFP francia hírügynökség egyik munkatársa. Egy fiatalember viszont a rendőr kordonon akart áttörni, miközben azt kiabálta, hogy neki mindenképpen metróra kell szállnia.

A katasztrófahangulatot fokozta a mentőautók szirénáinak idegtépő süvöltése, az égbolton a városközpont felé tartó mentőhelikopterek látványa. Néhány kilométerrel arrébb, a történelmi moszkvai városközpont közvetlen közelében lévő Lubjanka metróállomásnál - az első robbantás célpontjánál - ugyancsak pánikhangulat várta az odaérkezőket. A detonáció után egy helikopter szállt le az Lubjanka tér kellős közepén. Ezen a téren magasodik az egykori KGB, ma a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) székháza. A moszkvai metrón naponta 8,5 millió ember utazik. Így az érintett metróvonalak lezárása miatt óriási közlekedési dugók alakultak ki városszerte, s a munkába igyekvők közül sokan kénytelenek voltak gyalog folytatni útjukat.

A metróhálózat azon vonalain, amelyeken nem állították le a szerelvényeket, a biztonsági erők a szokásosnál szigorúbban ellenőrzik a hátizsákokat és a csomagokat.

A peronokon összezsúfolódott emberek eközben mobiltelefonjaik gombjait lázasan nyomogatják, hogy kapcsolatba léphessenek azokkal a hozzátartozóikkal, ismerőseikkel, akik a terrortámadások idején feltehetően az érintett szakaszokon utaztak.

	[2/2]
1. oldal Külügyi szóvivő: nem tudni külföldi áldozatról

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!