Kezdetét vette a 15. Klímakonferencia

Egyetértésben a világ vezetői: 2020-ra nem akarunk megfulladni

Megkezdődött Koppenhágában a 15. ENSZ Klímaváltozási Konferencia, amelyen a 192 ENSZ-tagállamból csaknem kétezer küldött vesz részt. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló konferencián több mint 100 állam- és kormányfő vesz részt, akik a legfontosabbnak tartott utolsó két napra, december 17-18-ra érkeznek a dán fővárosba.

2009.12.08 07:11MTI

Barack Obama amerikai elnök december 18-át választotta, mert "az elnök úgy ítéli meg, hogy az Egyesült Államok húzóereje kétségkívül hatékonyabb lesz", ha a konferencia végén van jelen személyesen. Bajnai Gordon miniszterelnök december 17-én és 18-án vesz részt vesz a konferencia munkájában. Magyarország - az EU-álláspontnak megfelelően - más fejlett országok összehasonlítható kötelezettségvállalása, illetve a fejlődő országok megfelelő hozzájárulása esetén 2020-ig kész akár 30 százalékkal is csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest.

A konferencia bizakodó hangulatban vette kezdetét, miután a csúcsot megelőző napokban az Egyesült Államok, Kína, India, majd vasárnap - a jelentős kibocsátók közül utolsóként - a Dél-afrikai Köztársaság is letette az asztalra javaslatát az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére. Az Egyesült Államok környezetvédelmi hatósága (EPA) az emberi egészségre veszélyes szennyező anyagnak minősítette az üvegházhatást fokozó gázokat hétfőn. A bejelentés elemzők szerint kulcsfontosságú az Obama-kormányzat számára, mert a szén-dioxidot és öt további gáznemű anyagot veszélyesnek minősítő határozat alapján akkor is be lehet vezetni a kibocsátás csökkentését előíró szabályokat, ha nem sikerül elfogadtatni a jelenleg a kongresszus előtt fekvő klímavédelmi törvényjavaslatot. A határozat egyértelmű helyzetet teremt, üzenete az, hogy az Egyesült Államok így vagy úgy - törvénnyel vagy hatósági szabályozással -, csökkenteni fogja a szén-dioxidban számolt károsanyag-kibocsátást a koppenhágai konferencia előtt bejelentett mértékben, vagyis 2020-ig 17 százalékkal a 2005-ös szinthez képest.

Üzleti körök csaknem egyöntetű elutasítással fogadták az EPA bejelentését. Ökológiai mozgalmak ugyanakkor nagy győzelemként értékelik a döntést. Lars Lokke Rasmussen, dán miniszterelnök a konferenciát megnyitó beszédében hangsúlyozta: a koppenhágai klímacsúcson résztvevő politikai vezetők nagy száma egyértelmű jele annak, hogy példa nélküli politikai elkötelezettség támogatja a klímaváltozás megfékezését célzó globális erőfeszítéseket.

Connie Hedegaard, a konferencia elnöki tisztét betöltő dán miniszter - egyúttal az Európai Unió klímaügyibiztos-jelöltje - beszédében úgy vélte: a megegyezés kulcsa az, hogy megtalálják a módját a szegény országok anyagi támogatásának a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban. Azt mondta, magán- és közösségi forrásokra egyaránt szükség lesz, és azt is tisztázni kell, hogy milyen csatornákon juttassák el a pénzt a rászoruló országokhoz.

A klímaváltozás következményeit ecsetelte a konferencián Radzsendra Pacsauri. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének vezetője szerint a globális üvegházgáz-kibocsátásnak legkésőbb 2015 előtt el kell érnie a csúcsát ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne lépje át a 2-2,4 Celsius fokos mértéket. A felmelegedés 2-2,4 fokos sávban tartásához szükséges kibocsátás-csökkentés 2030-ig nem járna több költséggel mint a globális GDP 3 százaléka. Pacsauri figyelmeztetett arra is, hogy még a 2 fokos határ betartása esetén is 0,4-1,4 méter közötti tengerszint-emelkedés valószínűsíthető az évszázad végéig.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) a tanácskozás kezdetére időzítve jelentetett meg egy tanulmányt, amely szerint a klímacsúcs előtt bejelentett nemzeti vállalások alig maradnak el tudomány mai állása alapján minimálisan szükséges szinttől. "Azok, akik azt állítják, hogy Koppenhágában lehetetlen egyezségre jutni, egyszerűen tévednek" - mondta Achim Steiner, az UNEP igazgatója Koppenhágában.

A UNEP szerint a klímaváltozás legrosszabb következményei elkerülhetők, ha a globális szén-dioxid-kibocsátás 2020-ban nem haladja meg az évi 44 milliárd tonnát. Az eddig tett vállalások felső határával számolva a jelentés szerint a jelenlegi 47 milliárdról 2020-ra 46 milliárd tonnára csökkenthető a kibocsátás, így a tárgyalások során már "csak" 2 milliárd tonnás differenciát kell áthidalni.

Az Európai Unió tagországai nincsenek egységes állásponton abban, hogy megemelje-e a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett vállalásait az EU a koppenhágai csúcsértekezlet eredményességének javítása érdekében. Az uniós tagállamok külügyminisztereinek hétfői találkozóján világossá vált, hogy miközben egyes tagországok szerint már most fel kellene emelni az uniós kibocsátás-csökkentési vállalást 20-ról 30 százalékra, más tagállamoknak fenntartásaik vannak a kérdésben, többen pedig ellenzik azt. Ez utóbbi csoportba tartozik a kelet- és közép-európai uniós tagországok egy része is.

Kilenc uniós tagország egyébként éppen a koppenhágai konferencia kezdetéhez igazította azt a bejelentését, hogy közös szélerőműrendszert építenek ki az Északi-tenger partjain. Belgium, Hollandia, Dánia, Németország, Luxemburg, Franciaország, Svédország, Írország és Nagy-Britannia közös vállalkozása annak az uniós célkitűzésnek a teljesítését szolgálja, hogy 2020-ra növekedjék 20 százalékra az úgynevezett megújuló energiaforrások aránya az EU energia-felhasználásában.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.