Kanadai építészet

Abszurd híd a hegyekben

Egy félköríves szerkezet vajon tényleg hídnak nevezhető? Akárhogyan is hívják, bámulatos kialakítással bír a kanadai Jasper Nemzeti Park látványossága.

2015.01.01 11:00ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: Sturgess Architecture

Számos különböző, a megszokottól eltérő híddal találkozhat a közlekedési műtárgyakért rajongó szerte a világban. Ezek egyike Kanadában talállható, a Jasper Nemzeti Parkban. A félköríves szerkezet voltaképp nem hidal át semmit, hiszen ugyanarra a sziklára ér vissza, melyről elindult, mégis említést érdemel lenyűgöző kialakítása miatt.

Kanada négy Sziklás-hegységi parkja közül a legészakabbra fekvő és a legnagyobb területű a Jasper Nemzeti Park. Alberta tartományban fekszik, északra a Banff Nemzeti Parktól. Ezt a 10 878 km²-t 1907-ben különítették el nemzeti parknak, amikor az Athabasca-folyó völgyében vasutat építettek. Nevét egy prémvadász-állomásról, a (Jasper Haws prémvadászról elnevezett) Jasper-házról kapta; ez ma nemzeti történelmi emlékhely.

A kanadai Sziklás-hegység négy nemzeti parkját az UNESCO 1985-ben a Világörökség részévé nyilvánította.

A park Banffal határos területén fekszik a 325 km²-s Columbia-jégmező, a Kanadát 10 000 éve beborító jégpajzs egyik maradványa. A jég vastagsága néhol eléri a 750 m-t. Gyakran nevezik a Folyók anyjának, mivel a belőle induló gleccserek a Nagy Kontinentális Vízválasztó mindkét oldalán folyókat táplálnak, így jut olvadékvizéből az Atlanti-óceánba, a Csendes-óceánba és a Jeges-tengerbe is.

Annak ellenére, hogy évi 500 cm hó hullik rá, gleccserei visszahúzódnak: a Jasper legnevezetesebb gleccsere, a 6,5 km hosszú Athabasca-gleccser a 20. században körülbelül egy kilométernyit húzódott vissza. Az Athabasca-gleccser táplálja az Athabasca-folyót.

A Jasper Nemzeti Parkban négy növényzeti zóna alakult ki. A legmagasabb a jég, a gleccserek kietlen birodalma. Alatta húzódik a havasi tundra és a havasalji erdő; a legalsó öv pedig a fenyvesekkel borított hegyvidéki zóna. A nyarakat a tundrán töltő állatok (például a kanadai vadjuh) telente lejjebb ereszkednek, így fordulhat elő, hogy a terület 10%-át kitevő völgyek télen a vadak 90%-át látják el élelemmel. A Banffban és a Jasperben él az igen ritka havasi kecske, illetve sok ragadozónak is otthont ad a környék. (forrás: Wikipedia)

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.