Haszan Róháni iráni elnök

Irán szerepe az iraki válságban

Irán "mindent megtesz" azért, hogy a szunnita szélsőségesekkel szemben megvédelmezze az iraki síita szent helyeket, de kizárta a katonai beavatkozás lehetőségét.

2014.06.18 22:35MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: Wikipedia

Irán Irak szomszédja, mindkét országban a síiták vannak többségben. A két ország között azonban bonyolultak a politikai kapcsolatok. Az iraki-iráni viszonyt és a legújabb válsággal kapcsolatban felmerülő kérdéseket az AFP francia hírügynökség elemezte.

Iránban a síiták aránya 90, Irakban pedig több mint 60 százalék. Irakban található a síita iszlám nagy tiszteletnek örvendő imámjainak, Alinak és Husszeinnek a mauzóleuma, Alié Nedzsefben, Husszeiné pedig Kerbelában. Núri al-Máliki iraki kormányfő, aki maga is síita, több évig élt Szaddam Huszein volt iraki diktátor ellenzékeként Iránban, és Teherán hűséges politikai szövetségese. A kapcsolatok stratégiai mélységűek, Irak, Szíria és Libanon tengelyt alkot az Izraellel szembeni harcban. Irak a nemzetközi szankciókkal sújtott Irán fontos kereskedelmi partnere is. Teherán meg kívánja őrizni Irak területi egységét, mert egy síita többségű baráti ország fontosabb számára, mint egy síita befolyás alatt lévő egyszerű régió.

Irán azt állítja, hogy katonailag nincs jelen Irakban, de meg fog fontolni egy esetleges hivatalos segítségkérést. Úgy ítéli meg, hogy az iraki hadsereg és az ottani önkéntesek egyedül is képesek felvenni a harcot a szélsőséges iszlamistákkal. Egy nyugati diplomata szerint Kasszem Szulejmani, az al-Kudsz Erőknek, a Forradalmi Gárda külföldi különleges műveletekkel megbízott különítményének a parancsnoka nemrégiben Bagdadban járt, hogy tanácsokat adjon Málikinak a szélsőséges iszlamista offenzíva kapcsán. Irán katonai tanácsadókat is küldhet, akárcsak Szíriába, ahol Teherán Bassár el-Aszad rendszerét támogatja. Irán azt is tagadja, hogy katonákat küldött Szíriába, de az iráni sajtó időnként beszámol a damaszkuszi síita szent helyek védelmére indult önkéntesek haláláról. A diplomata szerint Teherán "bizalmatlan egy iraki hivatalos katonai szerepvállalást illetően, mert Irán nem akar a szunniták elleni háborúnak tűnő beavatkozás csapdájába esni".

Washington a múltban azzal vádolta Iránt, hogy síita milíciákat - például a Badr Brigádokat vagy az Aszaib al-Hak nevű csoportot - képez ki és pénzel, amit Irán tagadott. Iránban ugyanakkor több, Szaddám Huszein egykori ellenzékének számító síita szervezet irodája is működik, így Máliki pártjának, az Iszlám Dava Pártnak és az Ammár al-Hakim vezette Iraki Iszlám Forradalom Legfelsőbb Tanácsának (SCIRI) az irodái.

Amír Mohebian iráni elemző szerint Irán "támogatja az irakiak választását és - a pozícióit megerősítő - Máliki kormányát". A fentebb idézett nyugati diplomata szerint azonban Teherán könnyen találhat más vezetőket is, akik hajlamosabbak a szunniták integrálására. Egyelőre nincs más világos alternatíva, mert jelenleg Máliki jelképezi a biztonsági rendszert és apparátust - vélte Ramzi Mardini, az Atlanti Tanács nevű amerikai agytröszt ammáni elemzője.

Az Egyesült Államoknak és Iránnak a dzsihádistákkal szembeni esetleges együttműködését illetően a francia hírügynökség emlékeztet, hogy a két ország már együttműködött a tálibok elleni harcban Afganisztánban 2001-ben. 2007 óta az iraki helyzetről is tárgyalnak. "Az Egyesült Államok és Irán egyaránt érdekelt Irak stabilitásában és egységében, az ILIÁ (az Iraki és Levantei Iszlám Állam nevű szélsőséges iszlamista csoport) közös ellenség és veszélyforrás" - magyarázta Ramzi Mardini, aki rámutatott, hogy Washington kapcsolatai jelentősen javultak az új iráni kormányzattal.

A szíriai konfliktus után, ahol a rendszer nemrégiben sikereket aratott a hadszíntéren, az iraki válság lehetőséget teremt Irán számára, hogy központi regionális szereplővé váljon. "Irán megmutatta, hogy képes segíteni a térség biztonságát" - mondta Amír Mohebian. Ramzi Mardini szerint Teherán külpolitikai téren és a Közép-Keletet illetően magabiztosabb, mint az Egyesült Államok. Az öböl menti arab monarchiák már nem számíthatnak az Egyesült Államok teljes támogatására, s így a geopolitikai realitások arra késztetik őket, hogy javítsák Iránhoz fűződő kapcsolataikat.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.