Titkos adatgyűjtés

Távoznak, de nem a Snowden-botrányba buknak bele az NSA vezetői?

Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt alkalmazottja azt mondta a The New York Times című lapnak, hogy nem vitt magával Oroszországba titkos dokumentumokat.

2013.10.18 07:10MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Fotó: MTI

Hamarosan távozik az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) igazgatója és a helyettese - szivárogtatták ki washingtoni források helyi idő szerint csütörtökön.

A titkos adatgyűjtési botrány miatt elhíresült hírszerző szervezet igazgatója, Keith Alexander tábornok nyolc évet töltött az NSA élén. Ő tavasszal, a helyettese, John Inglis már az év végén vagy januárban nyugállományba vonul. Ez lehetőséget ad Barack Obama elnöknek, hogy átszervezze az elektronikus lehallgató ügynökséget - mutattak rá a nevük elhallgatását kérő források.

Alexandert heves bírálatok érték, miután Edward Snowden, az NSA volt szerződéses alkalmazottja nyilvánosságra hozta, milyen mély szinten folytat a szervezet adatgyűjtést a különféle informatikai hálózatokban, telefonrendszerekben és a közösségi médiában. Ennek ellenére a források azt állítják, hogy a tábornoknak nem a botrány miatt kell távoznia, hanem már régebben kérte a nyugdíjaztatását. Az 1952-ben létrehozott ügynökség élén ő töltötte el eddig a legtöbb időt.

A poszt lehetséges jelöltjei között az első helyen Michael Rogers altengernagyot, a 10. amerikai flotta parancsnokát, az amerikai haditengerészet kibernetikai parancsnokságának vezetőjét említették a források. Kinevezése még nem biztos, mások jelölése is megfontolható.

Inglis 2006 óta dolgozott a NSA második számú vezetői posztján.

Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt alkalmazottja azt mondta a The New York Times című lapnak, hogy nem vitt magával Oroszországba titkos dokumentumokat.

Az informatikus az állítja, hogy minden dokumentumot átadott más újságíróknak Hongkongban, mielőtt Moszkvába utazott volna, és nem tartott magánál másolatokat. Ez "nem szolgálta volna a közérdeket" - jelentette ki egy pénteken megjelent interjúban.

Hozzátette azt is, hogy szerinte a kínai kémszolgálatok elől is sikerült megvédenie a dokumentumokat. Ezt azért gondolja - mondta -, mert a munkája során jól megismerte Peking hírszerzési képességeit. "Semmi esélye, hogy az oroszok vagy a kínaiak hozzájutottak a dokumentumokhoz" - hangoztatta az interjúban, amelyet titkosított csatornákon keresztül adott több napon át.

Elmondta, hogy fokozatosan alakult ki benne a döntés, hogy megszervezi a kiszivárogtatást. A hírszerző szolgálatok tevékenységével kapcsolatos kétségei akkor kezdődtek, amikor Genfben a CIA számára dolgozott.

A motivációt a többség érdekével magyarázta. "Amennyiben a közvélemény nagy részének támogatásával folyik, akkor egy mégannyira behatoló és kevéssé erkölcsös programnak is van legalább valamennyi legitimitása. De a titokban, a közvélemény tudta nélkül folyó programoknak nincs ilyen legitimitásuk, és ez a probléma" - mondta.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.