Lefokozták, leszerelik

WikiLeaks-ügy: Manning harmincöt évet kapott

A WikiLeaks "stratégiai győzelemnek" minősítette a verdiktet, mert Manning büntetése egyharmadának, azaz de facto kevesebb mint kilenc évnek a letöltése után feltételesen szabadlábra helyezhető lesz.

2013.08.21 18:10MTI, ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Fotó: MTI

Harmincöt évi szabadságvesztésre ítélte a hadbíróság Bradley Manninget, aki a katonai hírszerzés elemzőjeként több mint 700 ezer katonai és kormányzati iratot és egyéb anyagot szivárogtatott ki a WikiLeaks portálnak.

A marylandi Fort Meade-ben kihirdetett első fokú ítélet szerint Manninget, aki akár 90 évet is kaphatott volna, emellett őrvezetőből közlegénnyé fokozzák le és leszerelik. Denise Lind ezredes, katonai bíró a 25 éves katonát még júliusban 20 vádpontban - köztük a kémkedés elleni törvény hat rendbeli megsértésében - találta bűnösnek,de felmentette a legsúlyosabb vád, az ellenséggel való összejátszás alól.

A katonai ügyészség 60 évi, védője pedig legfeljebb 25 évi szabadságvesztés kiszabását kérte a vádlottra az Egyesült Államok eddigi legnagyobb iratállományt érintő titokkiszivárogtatási ügyében.

A WikiLeaks "stratégiai győzelemnek" minősítette a verdiktet, mert Manning büntetése egyharmadának, azaz de facto kevesebb mint kilenc évnek a letöltése után feltételesen szabadlábra helyezhető lesz. A katona büntetésébe beleszámítják az általa eddig fogságban már eltöltött több mint három évet is.

Az ítélet automatikusan a katonai büntetőjogi fellebbviteli bíróság elé kerül majd.

Manning 2009-2010-ben adott át információkat a WikiLeaksnek, amely 2010 áprilisában kezdte el a kiszivárogtatást. A hírszerzési elemzéssel foglalkozó katonát 2010 májusában tartóztatták le Irakban.

Moszkva egyenesen kiakadt a "durva" büntetésen - a hivatalos állásfoglalás szerint az ítéletet nem látják másnak, mint a kiszivárogtatók olyan mértékű megfélemlítésének, amely még csak köszönőviszonyban sincs az emberi jogok normáival.

"Amikor az USA érdeke forog kockán, az amerikai törvényhozás képes megbocsáthatatlanul durva ítéletet hozni, amely az elrettentés elvéből táplálkozik, az emberi jogok tiszteletben tartása nélkül" - véli az orosz külügy emberjogi specialistája, Konstantin Dolgov.

Szerinte Manning esete jól mutatja az amerikai kettős mércét.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.