Földrengés sújtotta vidékek

Az USA és az ENSZ segítene Iránnak és Pakisztánnak

Az Egyesült Államok és az ENSZ szerdán felajánlotta segítségét a földrengés sújtotta Iránnak és Pakisztánnak: ez utóbbi helyen a legújabb információk szerint több mint negyvenen vesztették életüket, miközben Iránban hivatalosan egy halottról és több könnyű sérültről számoltak be.

2013.04.17 11:35MTI

John Kerry amerikai külügyminiszter mélységes együttérzéséről biztosította az áldozatok hozzátartozóit, valamint hangsúlyozta, hogy Washington - a feszült viszony ellenére - minden tőle telhetőt megtesz, hogy segítsen a bajbajutottakon. 

Kedden a Richter-skála szerinti 7,8-as erősségű földrengés rázta meg az iráni-pakisztáni határvidéket, amelyet a környező országokban, sőt még Újdelhiben is éreztek. Iránban ötven év óta ez volt a legerősebb földrengés. A térségben folyamatosak az utórengések, Pakisztánban szerda reggel 5,7-es erősségű földmozgást észleltek.

„A legfrissebb információk szerint legalább negyvenen haltak meg, köztük nők és gyerekek” – mondta el a dalbandini repülőtéren Attik Minhasz pakisztáni tisztségviselő. Emellett a szegénységben élő vidéken található vályogépületek mintegy kilencven százaléka megsemmisült, és egész falvak tűntek el a föld színéről. A pakisztáni hadsereg megkezdte a mentési munkálatokat a földrengés sújtotta maskeli térségben.
 
Eddig mintegy 500 tonna élelmiszer jutott el a régióba. A hatóságok munkáját nehezíti, hogy a közelben nem található megfelelően felszerelt kórház, így a hadsereg kénytelen helikoptereken Dalbandinba szállítani a sérülteket. Maskel az iráni határtól mindössze 3 kilométerre található, Pakisztán legnagyobb kiterjedésű, ám leggyérebben lakott Beludzsisztán nevű tartományában, amely gyakran szolgál a síita kisebbséggel szembeni véres leszámolások helyszínéül. 

Iránban az állami tévé kedden még "legkevesebb 40 halottról" számolt be, szerdán viszont a helyi hatóságok már csak egy halottról és több könnyű sebesültről szóltak. A mentőalakulatok a helyszínen 400 sátrat állítottak, hogy ott szállásolják el a fedél nélkül maradt mintegy 1700 embert.

Washington és Teherán között 1979-ben, az iszlám forradalom alatt szakadt meg a diplomáciai kapcsolat, az utóbbi években pedig az iráni atomprogram miatt különösen feszültté vált kettejük viszonya. 

A természeti katasztrófák után felajánlott amerikai segítség már korábban is enyhülést hozott a kétoldalú kapcsolatokban, bár Irán a 2003-as, 26 ezer halálos áldozatot követelő, 6,6-os erősségű bami földrengés óta nem fogadta el a Washingtonból feléje nyújtott kezet. 

Az Egyesült Államok hasonlóan szokott eljárni Pakisztánban, ahol például a 73 ezer emberéletet követelő 2005-ös kasmíri földrengés, s az akkori segítségnyújtás után javult az amerikaiak megítélése. A múlt héten 6,1-es erősségű földmozgást észleltek Irán délnyugati részén, amelyben 37-en vesztették életüket, és több mint nyolcszázan megsebesültek. 

Az iszlám köztársaság atomlétesítményeiben sem akkor, sem kedden nem keletkezett kár. A földtani törésvonalakon fekvő Iránt gyakran sújtják pusztító erejű földrengések.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.