Terezinből hurcolhatták oda az áldozatokat

Értékes emléktárgyak kerültek elő az egyik auschwitzi barakk felújításakor

Az auschwitz-birkenaui múzeum munkatársai az egykori haláltábor zsidó foglyaihoz tartozó értékes emléktárgyakat találtak az egyik barakk felújításakor.

2012.07.25 14:04MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A PAP lengyel hírügynökség értesülései szerint a restaurátorok egy kerámiabögrében több mint egy tucatnyi apró tárgy között egy monogramos jegygyűrűt és fülbevalókat, háromlevelű lóherés díszítésű női gyűrűt, a Cseh-Morva Protektorátusból származó négy érmét és egy "Fortitudini" feliratú, Károly osztrák császár és magyar király képmásával díszített, bátorságért járó ezüst érdemérmet is találtak.

A renovált barakk a koncentrációs tábornak családi lágerként használt részében áll, amelyben a csehországi Terezin város gettójából Auschwitzba szállított zsidókat tartották.

A terezini gettót 1941-ben alapították a Cseh-Morva Protektorátus területén, és 1945 áprilisi felszabadításáig több mint 140 ezer zsidót szállítottak oda egyebek között Magyarország területéről is. A háborút összesen 4 ezer fogoly élte túl, mert a tábor túltelítettsége csaknem 33 ezer emberéletet követelt, míg 87 ezer személyt más táborokba helyeztek át. Auschwitzba 46 ezer zsidó került: 20 ezren a családi lágerbe, míg a többiek gyakran közvetlenül a gázkamrákba jutottak.

Az auschwitzi családi tábort 1943 szeptemberében propagandacélokra létesítették a nácik: bizonyítani akarták, hogy nem megsemmisítő tábort vezetnek a helyszínen. Az itt tartott foglyok családjaikkal együtt éltek, civil ruhákat viselhettek, levelezhettek és csomagokat is fogadhattak, a gyerekek számára pedig iskolát és óvodát is létesítettek.

A családi tábort két lépésben számolták fel 1944-ben. Márciusban csaknem 3800 személyt egy munkatáborba való áthelyezés indokával gázkamrákba szállítottak. A több ezer fogoly megsemmisítését azzal is leplezték, hogy a hónap elején írt levelezőlapjaikat haláluk után, a berlini cenzorok pecsétjével ellátva továbbították külföldön élő hozzátartozóiknak. Négy hónappal később kétezer nőt és ezer férfit más táborokba helyeztek át, míg a lágerben maradt 7 ezer személyt két éjszaka alatt legyilkolták. A barakkokat később a zsidóktól elkobzott javak raktározására is használták.

Auschwitz-Birkenauban a becslések szerint 1,1 millió ember, nagyrészt különböző országokból deportált zsidó pusztult el 1940 és 1945 között. A náci Németország által létrehozott legnagyobb haláltábor magyar áldozatainak száma több százezerre tehető, őket 1944. május 15. és 1944. július 9. között deportálták Magyarországról. Ott gyilkolták meg a lengyel politikai és szellemi elit 85 ezer nem zsidó képviselőjét, 20 ezer romát, 15 ezer szovjet hadifoglyot és 12 ezer, különböző országokból származó nem zsidó foglyot is.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.