Elemzés

Román belpolitikai földcsuszamlás

Egész Európát meglepte az a szédületes sebesség, amellyel a Bukarestben két hónapja kormányra került Szociál-liberális Szövetség (USL) néhány nap alatt félreállította legnagyobb ellenfelét, a jobbközép Demokrata Liberális Párthoz (PDL) közel álló Traian Basescu államfőt.

_{2012.07.11 12:53MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Az elnöki hatalom ingoványos talaját azonban már régóta alámosta a népszerűségvesztés, csak az volt a kérdés, hogy a politikai erózió mikor vezet földcsuszamláshoz. Talán nem volt szükségszerű, hogy az USL egy néhány napos villámhadjárattal számolja fel Basescu utolsó állásait - ezt valószínűleg olyan konjunkturális körülmények gyorsították fel, mint Victor Ponta miniszterelnök plágiumbotránya, vagy mentorának, Adrian Nastase volt kormányfőnek (öngyilkossági kísérlettel dramatizált)bebörtönzése. Míg a leszámolás időzítése és gyorsasága lehetett konjunkturális, bekövetkezte aligha volt elkerülhető. 

Az USL már régóta szabadulni akart Basescutól, és esze ágában sem volt további két évet tölteni politikai társbérletben vele 2014-ig, amikor lejár második elnöki mandátuma. Az USL-nek azonban várnia kellett, amíg Basescu elveszti népszerűségét, nehogy megismétlődjön a 2007-es történet, amikor a parlament a mostaninál is nagyobb szavazataránnyal függesztette fel hivatalából, Basescu mégis a voksok háromnegyedét seperte be a leváltására kiírt népszavazáson, és megerősödve tért vissza az elnöki hivatalba.
 
A politikai kézikönyvek szerint a jól időzített népszerűség-növekedés szavazatokat érlel, azok meg - jó "termés" esetén - hatalmat eredményeznek: ez maga a demokrácia. Ilyen értelemben az USL jó úton haladt afelé, hogy demokratikusan átvegye hatalmat, csakhogy megnövekedett népszerűsége tudatában már nem volt türelme kivárni a 2012-es novemberi parlamenti választásokat.
 
A helyezkedő politikusokat a maga oldalára állítva az USL már a választások előtt fél évvel többséget szerzett a parlamentben, megbuktatta a PDL kormányát és maga alakított kormányt. Basescu népszerűségét a gazdasági válság, a sok megszorító intézkedés és a reménytelenség mosta alá. A hitelre és fogyasztásra alapozott, túlpörgetett gazdasági növekedés után Romániában kemény landolást hozott a 2008-ban kezdődött válság, amely óhatatlanul a hatalom birtokosai ellen fordította a választók jelentős részét. 

Annál is inkább, mert Románia a 2008-as parlamenti és 2009-es elnökválasztás miatt késlekedve szánta rá magát a költségvetési kiadások lefaragására, amikor az ország hitelezői - elsősorban az IMF - már nagyon goromba megszorítások bevezetésétől tették függővé a további hitelrészletek folyósítását.

2010-ben 25 százalékkal csökkentették a közalkalmazottak bérét, 16-ról 24 százalékra emelték az áfát, befagyasztották és megadóztatták az átlagosnál nagyobb nyugdíjakat, egészségbiztosítás befizetésére kötelezték a nyugdíjasokat, elbocsátások kezdődtek a közszférában. Mindez szavazatok millióiba került Basescunak, aki 2010-ben magára vállalta a népszerűtlen intézkedések bejelentését - és ezt mostani felfüggesztésekor fejére is olvasták, mint a miniszterelnök hatáskörébe való beavatkozást. Első mandátuma idején Basescu sikeresen alapozta népszerűségét annak a politikus-társadalomnak a népszerűtlenségére, amelyből vétetett. 

Évtizedekre visszamenően a román közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az intézmények közül a parlamentben bíznak legkevésbé az emberek, és a politikusokat a korrupció megtestesítőinek tartják. 2004-ben, a Nastase-kormányzás négy éve után, Basescu a korrupció elleni keresztes hadjárat ígéretével nyerte meg az elnökválasztást, és ebből jó ideig megélt. Konfrontatív természetével is jól összefért ez a "magányos harcos" szerepkör. Csakhogy évek múltával, a gazdasági válság idején, már egyre kevesebb embert tudott meggyőzni az, hogy valóban elkezdték bíróság elé állítani a korrupcióval gyanúsított politikusokat, rendőröket és bírákat. 

A megsarcolt közalkalmazottak és nyugdíjasok csak azt látták, hogy Basescutól nem remélhetik sorsuk jobbra fordulását - ideje váltani. Hiába próbálta Basescu "testével" védeni az elnöki pártként működő PDL-t a válságkommunikáció átvállalásával: a PDL népszerűsége együtt zuhant Basescuéval, sőt egyes vezetőinek arroganciája, a hatalom birtokosainak kijáró örökös ellenszenv tovább rontott megítélésén. A 2008-as választásokat 30 százalék feletti eredménnyel megnyerő PDL támogatottsága négy év alatt felére csökkent, és félő volt, hogy őszre már az öt százalékos parlamenti küszöböt sem lépi át. 

A PDL-ben eluralkodott pánik tucatnyi törvényhozójuk dezertálásához vezetett: így a baloldalra átült törvényhozókkal az USL már a választások előtt többséget szerzett. Paradox módon Basescu éppen azzal dobott mentőövet a népszerűségi lejtőre került román jobboldalnak, hogy a választások előtt az USL-re bízta a kormányzást és kiprovokálta az elmozdítására indított totális háborút.

Basescu utolsó kártyája az, hogy az USL-re bízta a népszerűségvesztés legbiztosabb eszközét, a kormányzást, és arra játszik, hogy minél több hibát provokáljon ki politikai ellenfele részéről. Úgy tűnik, az önérzetükben is megsértett és amúgy is türelmetlen USL-vezetők - Victor Ponta miniszterelnök és Crin Antonescu ideiglenes államfő - nem voltak eléggé óvatosak.
 
A sietségből mind a hazai, mind a külföldi közvélemény azt a következtetést vonta le, hogy törvényhozási és kormányzati akcióik alkotmányossága megkérdőjelezhető, ezeket pártérdekeiknek rendelték alá, és ez nem igazán vetett jó fényt munkásságukra. A közvélemény-kutatások szerint Basescunak kevés esélye van megúszni leváltását, de úgy tűnik, ez nem szegi kedvét. Ha távoznia kell a politikából, ezt ugyanolyan magabiztos, harcos lendülettel akarja megtenni, mint ahogyan érkezett, és egy önfeláldozó gesztussal még a jobboldalnak is örökül akar hagyni egy jó adag választási muníciót.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter