A turisztikai ipar veszélyei

A golf-sznobizmus irtja Marrákes pálmaerdejét

Marokkó déli részén Marrákes kiterjedt, ezredéves pálmaerdeje nagy veszélybe került: a vízhiány, a gyors városiasodás, a gigantikus turisztikai beruházások és az új golfpályák az oázis létét fenyegetik - ám egyidejűleg ambiciózus program is indult a zöld csoda megmentésére.

2011.11.19 15:18MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Tíz évszázaddal születése után a festői pálmarengeteget, Marokkó egyik legszebb nevezetességét egyszerre sújtja az éghajlat változása és az ember által okozott pusztítás. A 16 ezer négyzetkilométeres oázis, ahol pálmafák százezrei nőttek, területének 30 százalékát elvesztette az utóbbi 20 évben a szakértők szerint.

A pálmaerdő kellős közepén a környezetvédelem szempontjait semmibe vevő módon felépített nagy vízigényű turisztikai létesítmények gyorsítják a romlást, és felborítják az ökológiai egyensúlyt. Nur-Eddin Laftuhi hidrogeológus "valóságos bűnnek" tekinti a golfpályák "irracionális terjeszkedését".

A házainak színére utalva okkersárga városnak becézett Marrákes az ország idegenforgalmi ékessége. A várost körülvevő havas hegycsúcsok a központból is jól láthatók, igazi képeslaptáj tárul a turisták elé. Csakhogy Marrákes környékén ma már nem kevesebb mint tíz, igen sok öntözést igénylő golfpálya működik, közülük kettő magában a pálmaoázisban létesült - és még vagy egy tucat vár engedélyre.

A hely olyan felkapottá vált, hogy a híres Club Méditerranée is nagy üdülőközpontot hozott létre az oázisban, három uszodája és saját golfpályája fogadja a vendégeket a pálmák között.

Mindez nehezen egyeztethető össze Marrákes történetével. Az 1062-ben Juszuf Ibn Tasfin, az Almoravida dinasztia első uralkodója által alapított város neve etimológusok szerint a berber amur (ország) és Akus (Isten) szavak összevonásából született, azaz jelentése: Isten földje, vagy más szavakkal Szentföld. Ez az álom ma aligha illik a már csaknem egymillió lakosú városra, amelyben számtalan elegáns szálloda, úszómedence és rijad (hagyományos épület, amely egy belső udvart vesz körül) található.

A rijadok egy részét jómódú marokkóiak és gazdag külföldiek vásárolták meg, és így a kevésbé tehetős rétegeket a város peremére szorították. A pálmaliget fogyatkozó lakói keserűen kommentálják a változásokat. "A patak éppen ott folyt, ahol most állunk. A forrás ott volt, a túloldalon. Mindenfelé víz csobogott. Ám amióta megkezdték a villák és a hotelek építését, a víz eltűnt" - háborog egy helybéli.

A pálmaerdő megóvására 2007-ben a helyi hatóságok nagyszabású programot indítottak: 430 ezer pálmacsemetét kívántak elültetni. "A 2010-ben felavatott szennyvíztisztító központnak és a már működő új kutaknak köszönhetően jelentős mennyiségű víz áll rendelkezésre a cél megvalósításához - állítja Abdelilah Mdides, az oázis megőrzésére szolgáló projekt igazgatója. - Több százan dolgoznak a terv megvalósításán, csemetéket ültetnek és gondozzák az elöregedő pálmákat. Már 415 ezer pálmacsemetét ültettünk el, jól fejlődnek, zöldek a hajtásaik és szép a koronájuk."

A szakember saját megfogalmazása szerint derűlátó, de realista. "Annyi vizünk nincs, hogy új pálmaerdőt teremtsünk, de a beruházásnak köszönhetően megmenthetjük a régit" - reménykedik a pálmaóvó terv irányítója.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.