Támad az El Nino

Halálos veszedelem fenyegeti a Galápagos-szigeteket

Tudóscsapat kutatja, hogy halálos veszedelmet jelent-e a híres Galápagos-szigetekre a Latin-Amerikában El Nino néven ismert jelenség, a Csendes-óceán felmelegedése.

2013.10.09 09:07MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Bár eddig hivatalosan semmilyen összefüggést sem mutattak ki, a heves esőzések kísérte El Ninót gyanúsítják azzal, hogy jelentős károkat okoz az ecuadori partoktól ezer kilométernyire fekvő földi paradicsomban élő egyedülálló tengeri fajoknak.

Eduardo Espinoza, a Galápagosi Nemzeti Park tengeri kutatásainak vezetője szerint az újabb kutatásokkal azt akarják tisztázni, hogy az éghajlat felmelegedése okozza-e az intenzívebb és gyakoribb El Nino-jelenségeket.

Október közepén kezdődik az egyedülálló expedíció, amellyel az éghajlati rendellenességet akarják pontosabban meghatározni, és megoltalmazni a Charles Darwin evolúciós elméletét megihlető szigeteket. Két éven át hat robot gyűjti majd a Galápagos-szigetek közelében a tenger mélyén az állatfajok élelmének regenerálódásában fő szerepet játszó Cromwell-áramlattal kapcsolatos adatokat.

A kutatás szervezője a hadsereg oceanográfiai intézete (Inocar), valamint a WHOL és Scripps amerikai kutatóintézetek. "Az El Nino nyomot hagyott Galápagoson. A hőmérséklet emelkedése miatt eltűnt valamennyi korallzátony" - mondta Wellington Rentería kapitány, az Inocar egyik tagja.

Az óceánok állapotát vizsgáló nemzetközi program (IPSO) és a Nemzetközi Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) nemrégiben az óceánok három betegségére hívta fel a figyelmet: a globális felmelegedésre, az óceánok oxigénszintjének csökkenésére és vizének savasodására.

A nemzeti park szerint Ausztrália után az UNESCO világörökség listáján szereplő Galápagos-szigetek a világ legnagyobb tengeri rezervátuma, mintegy 133 ezer négyzetkilométerrel. 1982 és 1998 között az El Ninónak végzetes hatása volt a Galápagos-szigetekre: elpusztultak a korallzátonyok, csökkent a pingvinpopuláció, kihalóban vannak a kormoránok, farkassügérek és iguánok.

Egyes fajok éhen haltak, mert ez az éghajlati jelenség csökkenti a vizek reprodukciós képességét. Judith Denkinger, a quitói Szent Ferenc Egyetem tengerkutató intézetének biológusa elmondta, hogy érdekes jelenségre figyeltek fel: az El Nino következtében akár öt centiméterrel is csökkent a tengeri iguánok mérete.

Az El Nino minden megjelenése után - a jelenség gyakorisága 2-8 esztendő - az állatfajoknak 15-30 évre van szükségük a regenerálódáshoz, a születési és halálozási szám közötti egyensúly helyreállásához.

Judith Denkinger szerint a tudósok nem zárják ki, hogy más éghajlati jelenségek is okozhatják a fajok kihalását. A Galápagos-szigetek szakértője szerint a tengeri élet minősége gyorsabban romlik, mint a szárazföldié.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.