Új módszer a láthatáron

Előre jelezhetők az El Nino pusztításai

Egy évvel előre is jelezhetők az El Nino csendes-óceáni időjárási jelenség hatásai egy új módszerrel, amelyet kutatók nemzetközi csoportja fejlesztett ki.

2013.07.02 14:32MTI
Fotó: MTI

Üres halászhálók, özönvízszerű esőzések, forgószelek, másutt aszályok: ilyen következményekkel jár, amikor az El Nino megjelenik a Csendes-óceán partjainál. 

Több hurrikán tombol az atlanti-partokon, Észak-Amerika téli viharai délre tolódnak ilyenkor. Peru és Ecuador árvizeiért, az ausztráliai és indonéziai szárazságért és talán a szokatlanul szigorú európai telekért felelős meleg csendes-óceáni áramlat érkezését eddig legfeljebb fél évre lehetett előre jelezni. 

A Giesseni Egyetem orosz, izraeli és német tudósokból álló csoportja pontosabb és hosszabb, 12-18 hónapos prognózist képes adni az új módszer segítségével - állítja az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia Proceedings című folyóiratában megjelent tanulmányuk. 

A Csendes-óceán trópusi térségében az 1950-es évek óta működik az a több mint kétszáz mérőpontból álló hálózat, amely a víz és a levegő hőmérsékletének szokatlan viselkedését figyeli meg. A Giesseni Egyetem Elméleti Fizikai Intézete és a Potsdami Klímakutatási Intézet tudósai felkutatták az eddig ismeretlen összefüggéseket és hosszú távú hatásokat, és ezekre alapozva sikerült az előrejelzés időtartamát több mint kétszeresére növelni, a téves riasztások számát pedig tíz százalék alá szorítani. 

"Hihetetlenül fontos a hosszabb távú prognózis, hogy legyen felkészülési idő. Hat hónap túl kevés. Az indiai, zimbabwei vagy brazil farmerek ilyenkor már megvették a vetőmagot, elültették a növényt. Ha 12-18 hónap áll rendelkezésükre, egy egész termesztési ciklusban gondolkodhatnak" - hangsúlyozta Joachim Schellnhuber klímakutató, a tanulmány egyik szerzője. Az El Nino rendszertelenül jelentkezik. 

Mivel Peru partjait általában az év vége felé éri el, a kis Jézus spanyol megfelelőjéről kapta 'kisded' jelentésű nevét. A pontos prognózis azért is igen lényeges, mert a Nature Climate Change című szaklapban frissen megjelent tanulmány szerint az El Nino szokatlanul gyakran lépett fel a 20. század utolsó évtizedeiben. A Hongkongi Egyetem kutatói megvizsgálták több mint kétezer trópusi fa évgyűrűit, amelyek hét évszázad hőmérsékleti és csapadékemlékeit őrzik.

Az eredményeket egybevetették a Csendes-óceán egyenlítői koralljainak adataival, valamint az északi félteke hőmérsékleti naplóival, és arra a következtetésre jutottak, hogy az El Nino korábbi évszázadokhoz képest sokkal nagyobb aktivitása egybeesik a globális felmelegedés évtizedeivel. 

"Adataink szerint a nagy vulkánkitörések után a trópusi Csendes-óceán szokatlanul nyugodt, egy évvel később azonban intenzíven felmelegszik. Az üvegházhatást kiváltó gázok ugyanilyen hatással vannak a Föld légkörére, mely alátámasztja a feltevést, hogy az El Nino gyakoribb jelentkezése a globális felmelegedés következménye" - magyarázta Csinpao Li, a kutatás vezetője.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.