A TBC-t vissza kell szorítani

Magyarországon újra komoly veszély a tuberkolózis

Nemzeti tbc-referencia laboratóriumot adnak át az idei Tuberkolózis világnaphoz kapcsolódóan az országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben, 2008. március 28-án.

2008.03.27 10:47ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az új intézmény megkönnyítheti a tbc által napjainkban leginkább fenyegetett hajléktalanok körében is - az egyszer már szinte teljesen legyőzöttnek tekintett, de manapság újabb kihívásokkal jelentkező - súlyos kór visszaszorítását.

Köszönhetően a múlt század 50-es éveiben kötelezővé tett tüdőszűrésnek, valamint a tüdőgyógyászati osztályok, tüdőgondozók és újabban a támogató civil szervezetek tevékenységének a felkutatás, a diagnosztika, a kezelés és a gondozás terén, hazánkban az elmúlt évtizedekben – a kilencvenes évek első felét kivéve – folyamatosan csökkent a tuberkulózisban megbetegedettek száma.

2007-ben már csak 1740 új beteget fedeztek fel, ami 100 000 lakosra csupán 17 új megbetegedést jelent. Ezzel Magyarország felzárkózott a fejlettebb nyugat-európai országokhoz. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a tüdőgyógyász szakma és a politika nyugodtan hátradőlhet. Globalizálódott világunkban még most, a XXI. század első évtizedében is komoly fenyegetést jelent a tuberkolózis járvány. Csak Európában évente 400-450 ezer új megbetegedést és 60-65 ezer körüli tbc-hez köthető halálesetet regisztrálnak, a világon pedig ennek több mint tízszeresét.

A probléma súlyosságát mutatja, hogy a WHO Európai Régiójának egészségügyi miniszterei tavaly ősszel külön Nyilatkozatot tettek közzé a tuberkolózisról, amelyben - összefoglalva a Régióban tapasztalható legnagyobb problémákat, hiányosságokat - kötelezettséget vállalnak a fennálló helyzet sürgős és átfogó javítására.

A tuberkolózis világviszonylatban tapasztalható újbóli előretörésének számtalan oka van. A legfontosabbak közé tartozik, hogy a kezelés esetleges hibái, de méginkább a betegek együttműködésének hiányosságai (helytelen, rendszertelen és nem kellő ideig tartó gyógyszerszedés) miatt egyes tbc-baktériumok, baktériumtörzsek ellenállóvá válhatnak az alkalmazott gyógyszerrel, vagy akár a kezelésben szóbajövő több készítménnyel szemben is.

Az ún. többszörösen gyógyszerrezisztens (MDR), valamint a szélsőségesen gyógyszerrezisztens (XDR) tbc-törzs már a világ minden táján felbukkant, de leggyakrabban Ázsiában és a tőlünk keletre fekvő európai országokban, elsősorban a volt Szovjetunió utódállamaiban fordul elõ - a megfelelő járványügyi felügyelet, gyógyszerek, szakemberek és diagnosztika hiányában. Fokozza a veszélyt a HIV-vírus, illetve az AIDS, melyek különösen fogékonnyá teszik a szervezetet a tbc-fertőzésre; továbbá az, hogy az elmúlt évtizedek során sem új gyógyszert, sem új oltóanyagot nem fejlesztettek ki, aminek legvalószínűbb oka, hogy a tbc által elsődlegesen fenyegetettek sehol a világon nem tartoznak a fizetőképes rétegek közé.

Amint azt a tbc itthoni előfordulási mutatói tanusítják, Magyarországon jelenleg elég jó a helyzet, biztonságos az ellátás. Egyfajta veszélyforrást a tuberkolózissal erősen fertőzött keleti országokból hazánkba betelepülni vágyók, vagy itt munkát vállalók jelenthetnek, miután – személyiségi jogi okok miatt - nemrégiben eltörölték kötelező szűrésüket. A legjelentősebb gondot pedig a hajléktalanság okozza, mert az állandó otthon nélkül élők körében sokkal gyakoribb a betegség előfordulása; életvitelük miatt náluk áll fenn leginkább a nem megfelelő gyógyszerszedés- és ezáltal a gyógyszer-rezisztencia kialakulásának, a hosszan elhúzódó gyógyulásnak, valamint a visszaesésnek az esélye.

A Korányi Tbc Intézetben most átadásra kerülő, a jelenleg elérhető összes korszerű diagnosztikai módszert egyesítő, nagy kapacitású mikrobiológiai laboratórium, amelyet olyan genetikai vizsgálatokra alkalmas készülékekkel is felszereltek, melyek révén akár egyénenként is követhető a fertőzés útja, sokat segíthet abban, hogy hazánkban a hajléktalanok körében is vissza lehessen szorítani a tbc terjedését, és így még kisebbre csökkenjen egy esetleges járvány fellángolásának a veszélye.

A TBC visszaszorítása terén eddig elért hazai eredmények megtartását ugyanakkor – tekintve a fenti veszélyforrásokat - a tüdőgyógyász szakma csak akkor tartja igazán lehetségesnek, ha a politika partner lesz abban, hogy ne csak a kisebbségek (a hajléktalan tbc-s betegek, illetve a hazánkba kerülő külföldiek) személyiségi jogait, hanem az egészséghez való alkotmányos joggal rendelkező többség (az egészséges lakosság) érdekeit is szem előtt tartva alkossák meg az ezzel kapcsolatos jogszabályokat.

Elengedhetetlennek tartják, hogy újra kötelezővé váljék a migránsok tbc- és AIDS szűrése; a szakma ezzel kapcsolatos kezdeményezését az embei jogok országgyűlési biztosa eddig nem támogatta. Az eddigiektől eltérő szabályozást kíván a tuberkulózis-megbetegedések felkutatása és kezelése a hajléktalanok körében is. Ennek, sok egyéb mellett, magában kellene foglalnia az egyáltalán nem-, vagy nem megfelelően együttműködő betegek kötelező kezelését.

Mindezek megvalósításához első lépésként az érintetteknek /ANTSZ, jogalkotó, állampolgári jogok biztosa és az egészségügy szakmailag illetékes vezetői/ meg kellene kísérelniük a jelenleg egymástól távol álló véleményeik közelítését - azaz le kellene ülniük tárgyalni egymással.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.