Bánjunk el a hisztivel!

Mikor nem tud uralkodni magán a gyermek?

A hiszti azt jelenti, hogy a gyermek nem tud már uralkodni önmagán, és egyre inkább beleéli magát a dühöngésbe.

2011.02.02 14:00napidoktor.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Hiszti közben visíthat, sírhat, rugdoshat vagy kiabálhat, a padlóra vetheti magát, vagy akár begörbítheti a hátát, ha fel akarjuk venni, esetleg még meg is üthet bennünket.

A hisztizés tarthat egy perctől akár félóráig is – a megrögzött hisztizőké még tovább is. A gyermek még a lélegzetét is visszatarthatja, hogy felhívja magára a figyelmünket.

A kicsi nem tudja még, hogyan birkózzon meg az őt elöntő érzelmek árjával, míg nekünk meg kell oldania egy kínos helyzetet, ha nyilvánosan zajlik a dolog.

A dühkitörések valamiféle átmeneti rítusok a kisgyermekek számára; azt jelzik, hogy ők már egyre öntudatosabb kis egyéniségek. Nekünk, a felnőtteknek a gyermek fejlődésének új szakaszát jelenti mindez, olyan időszakot, amikor tudni kell kezelnie egy elvörösödött arcú, dühtől toporzékoló kis lényt.

A hisztizés mindig teljes figyelmet követel tőlünk, és amikor egyszer megtapasztaltuk, milyen a teljes “erőbedobással” zajló művelet, stratégiát kell felállítani a következő ilyen roham előtt annak érdekében, hogy gyermekünk és magunk stressz-szintjét alacsonyan tarthassuk.

Hogyan kezeljük a hisztit?

Semmi esetre se veszítsük el a fejünket, ne legyünk vele durvák, vagy ne kiabáljunk vissza neki – ha bármelyiket megtesszük, azt jelenti, hogy elvesztette a csatát.

Ehelyett úgy kell viselkednünk és beszélnünk, mintha valaki megbízta volna a normális állapot visszaállításával:

- Próbáljuk megszüntetni a kiváltó okot! Például legyen kéznél “sürgősségi” étel és ital, valamint játék. Azt is vegyük figyelembe, hogy ne induljunk neki semmilyen útnak, ha a kicsi fáradt, hanem előtte pihenjenek egy ideig otthon.

- Szenteljünk neki elegendő figyelmet! Fellángolhat a csalódottság, amikor a gyermek úgy érzi, hogy nem szentelünk neki teljes figyelmet, legalábbis egy darabig. Hagyjuk abba, amit éppen csinálunk, forduljunk oda a kicsihez, játszunk vele, beszéljünk hozzá, vagy olvassunk neki legalább 10 percig, ha érezzük, hogy vihar készül.

- Pihentessük! Próbáljuk meg, hogy nem szabunk neki túl sok feltételt, nem állítunk fel neki túl gyakran szabályokat, melyeket be kell tartania, mert előbb-utóbb konfliktusba keveredhetünk a gyermekkel. Ragaszkodjunk néhány világos “rendszabályhoz” vele kapcsolatban.

- Kerüljük el, hogy túl gyakran mondjunk neki: “nem”-et! Számos kreatív módja van annak, hogy körbeírjuk, mit nem csinálhat a gyermek. Javasoljunk alternatívát, vonjuk el a figyelmét egy másik játékkal vagy tevékenységgel.

- Jusson eszünkbe, hogy kisgyermekünk nem akar bennünket bosszantani! A hisztik előre kitervelteknek tűnhetnek, azonban tudni kell, hogy a kisgyermekek nem tudnak uralkodni az érzelmeiken.

Amire a kicsinek szüksége van, az világos útmutatást ad nekünk ahhoz, hogyan maradjon nyugodt, és ésszerű megállapodásra juthassunk vele abban, mit tegyenek ezután.

- Nevessünk együtt! Nagyon jó módja a feszültség feloldásának – egy jó összekacsintás, együttes kacagás számos potenciális problémát megold.

- Vigyük el őt a hisztizés színhelyéről! Ha nyilvános helyen vagyunk és sehogyan sem sikerül a hisztizést megállítani, valószínűleg arra lesz szükség, hogy felvegyük a gyermeket és elvigyük a “tetthelyről”.

A közönség csak rosszat tesz, és a gyermek érezni fogja, hogy egyre idegesebbek vagyunk.

Üljünk félre valahová, amíg elmúlik a dühroham, és megnyugszik a kicsi. Azután döntsük el, hogy visszatérjünk-e a gyermekkel ahhoz, amit addig csináltunk, vagy egyszerűen fogjuk magunkat és menjünk haza.

- Még ha visít is, tudnia kell, hogy a közelében vagyunk! Ha otthon vagyunk, az a legjobb, ha néhány percre kimegyünk a szobából, épp csak annyi időre, míg a kicsi nem ijed meg, és nyugodtan mondjuk neki, hogy majd visszajövünk, ha ő úgy dönt, hogy megnyugszik.

Dicsérjük nagyon és öleljük át, ha megnyugodott. Hiszen mindenekelőtt a dicséret és az érdeklődésünk a felkeltése az, amit a kicsi akar.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.